Vidéki Színházak Fesztiválja - Thália Színház, szeptember 6–13.

Az időpontválasztás helyességét a telt házakkal futó előadások igazolták. A színházi évad indulása előtt megrendezett Vidéki Színházak Fesztiválja egyaránt fontos volt a vidéki színházaknak, a nézőknek, s a befogadó színházként is működő Thália Színháznak. A nyolc nap alatt hat nagyszínpadi és három stúdió-előadást láthatott a nagyérdemű. Kilenc városból érkeztek a színházak – Debrecentől Pécsig, Soprontól Szolnokig.

A fesztiválnyitó előadás a székesfehérvári Vörösmarty Színház Pillangó című produkciója volt a nagyszínpadon, a szociális érzékenységről már sokadszorra tanúbizonyságot tevő Horváth Csaba rendezésében. Móricz Zsigmond regényét Gyökössy Zsolt írta színpadra, Horváth pedig formabontó nyelven tolmácsolta sajátos fizikai színházában – izgalmasan komplex színház ez, erős vizualitással, unikális játékstílussal és mozgástechnikával, intenzív jelenlétre trenírozott remek színészekkel. Bár a mostani rendezésnek talán jót tett volna némi feszesebbre húzás, így is magas nívójú, érvényes előadás született a falusi „idillből”.

A Csiky Gergely Színház egy professzionális filmadaptációt mutatott be Funtek Frigyes rendezésében. A többszörösen Oscar-díjas A király beszédének kaposvári változata elsősorban Hüse Csaba és Sarkadi Kiss János frenetikus alakításától lesz emlékezetes. Kettejük összjátéka már-már ki is adna egy drámát, ám a mellékszereplők karikatúraszerűen elnagyolt hozzáskiccelése e képhez nincs segítségükre. A rendezés természetesen megtartotta az alapgondolatot, miszerint semmi sem lehetetlen.

Nehezebb feladat Szép Ernő költői összetettségét megfogni és azt színre vinni. Szikszai Rémusznak azonban meg ez nem lehetetlen – értő és formátumos rendező. Szép két egyfelvonásosa (Május, Igazgató úr!) a dunaújvárosiak előadásában megkapóan vall kiégettségről, magányról, az emberben lakozó megmagyarázhatatlan szorongásról, egymásba kapaszkodásról, s mindenekelőtt a kiszolgáltatottságról. Kiemelni a nők, Tóth Nikoletta és Lapis Erika magával ragadó, sugárzó játékát, és Tóth József bölcs humorát lehet.

A miskolciak POSZT-os, szemlegyőztes és itt is a legjobb előadás díjával kitüntetett A tanítónője, Lovas Rozi (Tóth Flóra) szintén többszörösen díjazott alakításával mindezek után némi csalódást jelentett. Korrektül gördül előre az ismert történet, csak épp nem átütő az élménye. Játékstílusban is egyenetlen némileg a Rusznyák Gábor vezette csapat. Mindenkinek van ugyan egy-egy eltalált pillanata, gesztusa, igazi felkavaró etűdje az estnek mégis csupán, mikor a cigányprímást (Cservenák Vilmos) a bíróság elé idézik.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!