Ettől még riasztó, hogy ennyien választottuk épp ezt a felszínes, selyemcukros giccsparádét. Még én, Brutus is ezt bámultam, jobb híján, és mert a lányomnak megtetszettek a tornyos frizurák meg a tejszínhabos ruhaköltemények. Ugyan még nincs öt- éves, de a kereskedelmi csatornákon bedobott Shrek- meg Jégkorszak-ismétlés már őt sem izgatja, huncut fikarcnyit sem.

Bár akad a Sissi-trilógiában pár szórakoztató mellékszereplő, és Romy Schneider ragyogása előtt (a pelyhes bajuszka meg a hónaljkutya dacára is) mindannyian leborulunk, időnként kitört rajtam a viszketőkór az arisztokrácia merev, idealizált bája és a stilizált Monarchia- meg Magyarország-kép miatt. Talán még mindig nem mondtunk le róla, hogy a csikós-gulyás romantika, a hősszerelmes szabadságharcos Andrássy grófok, meg a pirospozsgás magyar táj (persze ki tudja, hol vették fel ’55-ben) legyen a nemzeti imázsunk? Inkább, mint hogy a hitelminősítők által ledorongolt, külföldi politikusok és diplomaták által kioktatott, következő Görögországként vagy Észak-Koreaként lássuk magunkat. A Sissi amúgy csak egy kellemes kis ponyvarománc, nem szabad komolyan venni az olyan illusztrációs elemeket, mint hogy Fe­­renc József azért volt jó és lelkiismeretes uralkodó, mert nem írta rögtön alá a lázadó prágai diákok halálos ítéletét, és mert szeretett a természetben barangolni, bár ilyenkor főleg állatokat ölt, de hát ez akkoriban is így volt előkelő szokás.

A köztévé másik gyanút ébresztő állítása, hogy „egyre emelkedik a közszolgálati híradó nézettsége”, 2011-ben eddig a két legnagyobb nézőszámot elért adás is az 51. hétre esett. Talán mert karácsonykor épp mindenki ráért Híradót nézni? És milyen cinikus, felfuvalkodott kijelentés ez, ha közben a tévészékház előtt 3 hete éhségsztrájkolókra gondolunk, akik élő mementói a köztévé tisztességtelen gyakorlatának, a hírhamisításnak, önkényes cenzúrának, melyeknek kiagyalója és elkövetői ma is ott ülnek és újabb retusált riportokat készítenek. De lám, a nézők kutyába sem veszik a büdös hajléktalannak állt, önjelölt mártírokat, s eszükbe nem jut elkapcsolni a köztévéről, sem kételyből, sem szolidaritásból. Mi több, állítólag egyre többen választják épp ezt a Híradót, hogy az országot érintő hírekről a leghitelesebb forrásból tájékozódjanak. Ülnek otthon a meleg fotölyben, és álmodozó tekintettel néznek a képernyőre: „tévém, tévém, mondd meg nékem, ki a legszebb a vidéken? Hazudhatsz is, csak szép legyen! Legalább olyan, mint a Sissi Magyarországa!”