Elégia – Huszárik Zoltán rajzai, Műcsarnok

  -
  -
  -
- – Kép 1/3

Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán címmel jelentetett meg könyvet – Pintér Judit szerkesztésében – a Magyar Művészeti Akadémia kiadója az Ünnepi Könyvhétre. A kötetben a filmrendező-képzőművész írásai, interjúi, élet- és művészi útjának felvázolása, valamint Gelencsér Gábor átfogó tanulmánya mellett egy DVD-melléklet is található: a Muhi Sándor rendezte dokumentumfilmen egykori kollégák, hozzátartozók idézik fel a művésszel kapcsolatos emlékeiket. Mindezeken túl fotók és grafikák illusztrálják a szép és igényes kiállítású könyvet – amik aztán falra kerültek, mintegy kiterjesztéséül a kötetnek, kísérő rendezvényként az MMA tulajdonolta Műcsarnokban.

Irodalomkedvelőként mindenekelőtt érdekes szembesülni a közismert ténnyel, ha csak egy vitrinnyi válogatással is, hogy Huszárik-grafikák illusztrálnak jeles írók által írt könyveket, többek között Ka©a Margit (Színek és évek), Galgóczi Erzsébet (Úszó jégtábla), Mészöly Miklós (Saulus), Gelléri Andor Endre (Ezüstből gyúrt kenyér), Tatay Sándor (Lyuk a tetőn), Ottlik Géza (Iskola a határon) regényeinek egyes kiadásait – ezek a műalkotások már csak ezért is máshogy forognak a kézben ennek tudatában. De a háromszobányi, Elégia című tárlatot (ebből az utolsó terem a Szindbád című film megtekintésére ad lehetőséget) mégiscsak a közepére felállított Szindbád halála című rajz uralja, amitől bennünket sem kerülhet el az elaléltság. Érdekesség továbbá a filmrendező nyitott, mindenféle apró-cseprő kacattal teli utazóbőröndje is. De a fő fogás a falakon elhelyezett (a fellelhető 800-ból persze csak elenyésző számú, de jellegzetes) „skicc”-gyűjtemény.

Nők, lovak, öregemberek széles választéka – elsősorban, később filmjelenetté váló mozdulatok, aktusok, vázlatok – másodsorban. Pár vonalból kiolvasható élettörténetek, satírozásokból hangulatok képződnek – a befogadó tudatában, nyilván, főleg, ha szorosabb ismeretségben van a Huszárik-életművel, kiváltképp a Szindbád vagy a Csontváry című, lenyűgöző alkotásokkal (a korai filmetűdökbe – Elégia, Capricco stb. – szintén bepillantás nyerhető a kiállításon).

A könyv olvasása, böngészése közben-után érdemes ezt a kört is megfutni – Huszárik korszakos műveinek hatása a periférikusabb hatókörű alkotások figyelembevételére is ösztönöz.

A tárlat szeptember 30-ig látható.

Címkék: kritika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!