Ünnepi bélyegsorozattal köszönti a Magyar Posta Weöres Sándor születésének századik évfordulóját. Az évfordulós bélyegkisív az ország bármely nagyobb postáján megvásárolható, a bevételt a Posta az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatására fordítja majd. A gyönyörű bélyegek tervezőjével, az „elsőbélyeges” fiatal grafikussal, Nádi Boglárkával beszélgettünk.
– Melyik a kedvenc Weöres Sándor-verse?
– Nem tudnék kimondottan egyet választani, nagyon sok írását szeretem és nem is merném állítani, hogy mindet ismerem. Közel állnak a szívemhez az egysorosai és a gyermekversei is, bár ő maga azt állította, hogy sosem írt gyerekverseket. De természetesen az adott hangulatomtól is függ az aktuális kedvencem.
– Hogyan lesz valakiből elsőbélyeges grafikus?
– Tervezőgrafikát tanulok Sopronban az Alkalmazott Művészeti Intézetben, tavaly diplomáztam az alapképzésen és témámnak a bélyegtervezést választottam magyar népmesékhez. A bélyegtervezést egy kedves barátnőm, Borsa Aliz javallotta. Ő és Juhász Márton, a témavezetőm indított el ezen az úton, valamint Csegezi Marikának is köszönhetem, hogy alkalmam nyílt az első „éles” bélyegtervezésemre.
– Volt korábban kapcsolata a bélyegekkel?
– Amikor még nagyon kicsik voltunk a testvéreimmel, Boldizsárral és Bendegúzzal gyűjtöttük őket, de aztán valamiért abbamaradt. A diplomám óta azonban újrakezdtem és nagyon élvezem...
– Hogyan született meg ez a bélyeg?
– A bélyegek grafikáit tussal kalligrafáltam meg, mert úgy gondolom, ez az egyik legszebb grafikai műfaj, amivel verseket meg lehet jeleníteni. Nagyon szeretem Weöres Sándor verseit és még azelőtt megfestettem jó néhány írását, mielőtt tudtam volna, hogy egyszer lehetőségem nyílik az emlékére bélyeget tervezni. Amikor megkaptam a feladatot, rengeteget gondolkoztam azon, hogyan tudnék Weöreshöz méltó dolgot alkotni. Olyan bélyeget szerettem volna tervezni, amit, ha még élne, ő is szeretne. Vagyis szeretném azt képzelni, hogy szeretné. A Magyar etűdök kötetének bevezetője adta az ötletet, amiben a felesége a következő sorokat írta: „Ez a könyv ajándék. Én is ajándékba kaptam. Fiatal házas korunkban W. S. rajzolta és írta számomra, annyiféle tintával, ahányféle színt kapott. Ezért lett olyan tarka, mint a színes tojás. Nekem mindmáig legkedvesebb ajándékom. Azt mondják, a szeretet annál inkább növekszik, mennél inkább osztogatják. Ilyen szeretettel adom olvasói kezedbe ajándéknak ezt a könyvet.” (Károlyi Amy) Miután ezt elolvastam és alaposabban áttanulmányoztam a kötetet, már biztos voltam benne, hogy a kalligráfiát kell választanom és valami olyan szellemiségben megfestenem a bélyegeket, amilyen szeretettel ő illusztrálta és kalligrafálta a könyvet Károlyi Amynak. Remélem, sikerült!
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!