– Miként került a miniautóba?

– Szinte az anyatejjel együtt szívtam magamba a benzingőzt, mert édesapám raliversenyző volt, mindig körülötte lebzseltem. Mégis egy barátunk beszélt rá, mondván, az ő fia is gokartozik. Ennek köszönhetően kerültem a pályára, ahol minden előképzés nélkül beülhettem egy kis gokartba, amelyben megéreztem e sportágnak a szépségét, és néhány edzést követően életem első gyerekversenyét megnyertem. Ekkor 11 éves voltam.

– És a folytatás?

– Szinte versenyről versenyre javultam, és 15 évesen már a felnőttek között indulhattam. Most már felnőtt magyar bajnok vagyok, és idén megnyertem a közép-kelet-európai bajnokságot is.

– Száguldó apróságnak tűnik a gokart. Mit tud elmondani erről a „csöppségről”?

– Először is, hogy igen drága. Az én kategóriám a Rotax DD2-es, kétsebességes, 34 lóerős, és ha az ember odalép a gázpedálra, igencsak elszabadulnak még ezek a csekély lóerők is. Áttételtől és a pályától függően elérhetjük helyenként a 120 kilométeres sebességet is, de egy repülőtéren rendezett versenyen akár 150 kilométerre is felgyorsulhatunk.

– Milyen tervek foglalkoztatják?

– Elsősorban az iskola, mert jövőre jól szeretnék érettségizni, ezért elképzelhető, hogy idén kevesebbet fogok versenyezni, mert tovább szeretnék tanulni. Ami meg a Forma–1-et illeti, az álmok álma, de nem tudok akkorát álmodni, vagyis annyi pénzt összegyűjteni, hogy bármilyen formulaosztályban versenyezzek. Persze soha ne mondd azt, hogy soha…

– Mi kell ehhez a sportághoz?

– Ugyanaz, mint a háborúhoz: pénz, pénz, pénz. Meg bátorság, jó reflexek és persze olyan háttér, amelyet egyelőre még édesapám és a klubom biztosítani tud.

– Térjünk vissza a világdöntőre. Mit kell tudni erről a viadalról?

– Vannak elő- és reményfutamok, időmérő edzés, végül a döntő, amelybe bekerülni óriási dolog. Legfontosabb az egyenlő esélyek biztosítása, mindenki azonos gokarttal indul. Egyébként én voltam a döntőben a legfiatalabb.

– Van „cipőkanala”?

– Ezt mire érti?

– Magasságát látva igencsak nehéz lehet beülni ebbe az apró „szekérbe”.

– Való igaz, nem könnyű, mert 183 centi vagyok.

– A testsúly befolyásolja az esélyeket?

– Meghatároztak egy alsó határt, aki azt nem éri el, annak a gépét ólomsúlyokkal nehezítik. Mivel csak 66 kiló vagyok, némi ólmot én is fuvarozok.