Na persze, nem feltétlenül kicsik keveredtek az előkelő társaságba, hiszen a lisszaboni együttes igazán nem nevezhető törpének, mint ahogyan a CSZKA Moszkva és a Zenit Szentpétervár sem apróság. A Basel és főként az APOEL ragyogó szereplése azonban legalább akkora szenzáció, mint a Manchester City és kiváltképp a Manchester United leszereplése.

A kontinens az elmúlt években hajlamos volt elfogadni, hogy Európa legerősebb bajnoksága az angol, jóllehet a BL legutóbbi tíz kiírása csak kétszer zárult szigetországi diadallal: 2005-ben a Liverpool, 2008-ban (amikor angol döntőt játszottak) a Manchester United nyert. Nyolc alkalommal viszont a latinok vitték a prímet: 2002-ben (Real Madrid), 2005-ben, 2009-ben és 2011-ben (Barcelona) spanyol, 2003-ban, 2007-ben (Milan), valamint 2010-ben (Internazionale) olasz, míg 2004-ben (Porto) portugál siker született. A háromszori elsőség alapján vitathatatlan, hogy a korszak kiemelkedő együttese a Barcelona – amely, ugye, nem a Premier Ligából kerül ki –, de a lista egészét tekintve sem igazolódik, hogy a 2000-es évek primátusa Angliáé lenne.

Az előző esztendei tizenhatból az AS Roma helyet cserélt a Napolival, a Schalke a Leverkusennel, amúgy a helyzet nem változott: Itália három, Németország két csapatot delegál a nyolcaddöntőbe. Spanyolország küldöttsége megfogyatkozott, mert a Valencia ezúttal nem csatlakozott a tavaszi mezőnyhöz, Franciaország viszont ugyanott tart, ahol tavaly volt: két együttese készülhet a folytatásra. Anglia kontingense, amint arról már volt szó, négyről kettőre csökkent, csak az Arsenal és a Chelsea tudta megőrizni pozícióját, miközben a Manchester Citynek nem sikerült méltóképpen „helyettesítenie” a Tottenhamet.

A nyolcaddöntő további újrázói a két londoni törzstagon, az „ágyúsokon” és az „arisztokratikus kékeken” kívül: Barcelona, Bayern München, Internazionale, Lyon, Marseille, Milan, Real Madrid. Az esélyek azonban nem azonosak, hiszen a december 16-i sorsoláson a csoportelsőkhöz párosítják a második helyezetteket, és az előbbiek hagyományos kedvezménye, hogy a visszavágót játszhatják hazai pályán. (Ez kiváltképp abban az esetben előny, ha a második mérkőzésen kétszer tizenöt perces hosszabbítás következik.) Finom „kalapja” lesz pénteken – hiszik vagy sem – az APOEL-nek, továbbá az Arsenalnak, a Barcelonának, a Bayernnek, a Benficának, a Chelsea-nek, az Internek, a Real Madridnak, és nem annyira elegáns a Baselnek, a CSZKA-nak, a Leverkusennek, a Lyonnak, a Marseille-nek, a Milannak, a Napolinak, a Zenitnek. De ha például a hétszeres győztes Milan olyan szerencsével jár, hogy az APOEL vetélytársának húzzák ki, akkor nem is annyira rossz az a második kategória… A ciprusi klubnál egyébként éppen abban bíznak, hogy a Milan, a Barcelona vagy a Real Madrid látogathat Nicosiába, mert a szerelem szigetén úgy vélik: további diadalmenetre nincs reális remény, a bevétel viszont helyi csúcsösszeg lehet az óriások egyikének vendégjátéka alkalmával.

S ha már a mamutoknál tartunk (bár, mint tudjuk, a Bajnokok Ligája eleve róluk szól): a februári folytatásban hét korábbi győztes lép majd pályára. E zárt körű kompániához tartozik a Real Madrid (9 elsőség), a Milan (7), a Barcelona, a Bayern München (4–4), az Internazionale (3), a Benfica (2), a Marseille (1). Vagyis a tizenhat részvevőből kilenc még egyszer sem jutott a legértékesebb európai klubtrófeához! Sőt, a „heteken” kívül döntőt is csak az Arsenal, a Chelsea és a Leverkusen vívott, azaz a BL-t illetően hat együttes még „szűz”. Közülük a Napoli diadalára a feltett pénz 33-szorosát fizetnék ki az angol fogadóirodákban, míg a Lyon és a Zenit győzelme egyaránt 80-szoros, a Baselé és a CSZKA Moszkváé 150-szeres, az APOEL-é 250-szeres haszonnal járna. A mindig mértékadó brit bukmékerek szerint a legfőbb favorit a Barcelona (1,625), amely után a Real Madrid (2,5) és a Bayern München (6) következik.

Péntekig legalábbis. Mert, mondjuk, Milan–Bayern München nyolcaddöntő esetén a német sikerre eddig megajánlott hatszoros összeg nyilván csak előleg lenne…