Régivel az új célokért -Kátyúban a magyar kézilabdázók - A múlt hőseivel oltanák a jelen tüzét a vb-n a férfiak

Szerdán, Franciaországban elrajtolt a 25. férfi kézilabda-világbajnokság.

A 18 napon és 84 mérkőzésen át tartó küzdelmek során a csapatok négy darab hatos csoportban szerepelnek. Minden csoport legjobb négy csapata küzdhet tovább az egyenes kieséses rendszerben, ám a kiesőknek sem kell egyből csomagolniuk a csoportkör után: ők az Elnöki Kupában osztozhatnak a 17–24. helyeken.

A magyar válogatott lapzártánk után, pénteken a regnáló Európa-bajnok, Németország ellen kezdte meg szereplését (a mérkőzésről laptársunk, a Népszava itt számolt be. A további programot cikkünkben alább közzétettük - a szerk.).

Mikor a legjobb visszatalálni a helyes útra, ha nem egy világbajnokságon, amelyet ráadásul egy olimpiai ciklus elején rendeznek?

A magyar férfi kézilabda szebb napokat is megélt már, bizonyára mindenki emlékszik a 2012-es londoni olimpián elért 4. helyre, és az izlandiak hősies, kétszeres hosszabbítás utáni legyőzésére.

Azóta nem sikerült ehhez mérhető eredményt felmutatni, ráadásul a tavalyi Eb-n Talant Dujsebajev generációváltási kísérlete is kudarcot vallott. Nagy Lászlóék útja most a Telekom Veszprém szakvezetője, Xavi Sabaté keze alatt vezethet vissza az élvonalba.

A mieink a C csoportba kaptak besorolást Németország, Horvátország (a tavalyi Eb arany- és bronzérmese), Fehéroroszország, Chile és Szaúd-Arábia társaságában.

A továbbjutás kötelező feladat, ám ahogyan azonban az a vb-t megelőző sajtótájékoztatón is elhangzott, a Magyar Kézilabda Szövetség a negyeddöntőt tűzte ki célul. Lássuk, hogyan, s kikkel áll a feladat elébe a Sabaté- csapat!

A magyar válogatott spanyol szövetségi kapitánya tanult elődje hibáiból, és szemrebbenés nélkül nyúlt vissza a „londoni generációhoz”, akik ha fiatalos erőt már kevésbé, de rutint annál inkább jelentenek.

Visszakerült a keretbe Harsányi Gergely, Gulyás Péter, Császár Gábor és a kapus, Fazekas Nándor is. Ezt a kontingenst olyan – az évek alatt beérő – játékosok egészítik majd ki, mint Ancsin Gábor vagy az iráni születésű Dzsamali Iman, az újoncok táborát pedig a szegedi Balogh Zsolt, a veszprémi Ligetvári Patrik és a tatabányai Juhász Ádám erősíti majd. A társulat kor szerinti megoszlása tehát szinte tökéletes, a korcsoportok hasonló számban képviseltetik magukat. Szintén a keret összetételét érintő érdekesség, hogy míg a Bánházi, Szöllősi, Zubai, Schuch névsor négy beállót számlál, addig Iváncsik Gergő személyében mindössze egy klasszikus balszélsőnk van.

Hogy egy kicsit nagy szavakkal is dobálózzunk, a magyar férfi kézilabda-válogatott a múlt hőseivel oltaná a jelen tüzét. Ez rövid távon mindenképp biztató, ugyanakkor lassan a 2020-as, tokiói olimpiai szereplés alapjait is le kell rakni.

„Fiatalításra mindig szükség van, azonban ennek is megvan a folyamata. Nem lehet csak úgy lecserélni a csapat felét fiatal tehetségekre, mert úgy megbomlik az egység, és az új játékosok sem egy működő rendszerbe nőnek bele. Jobban megéri fokozatosan, évente 1-2 új srácot kipróbálni, akik így a rutinosabbaktól tanulva épülnek be” – vélekedik Marosi László, a Magyar Kézilabda Szövetség alelnöke.

Még ha Dujsebajev bicskája bele tört is, a fiatalítás nemigen várhat tovább. Addig is szurkoljunk, hogy Harsányiék generációja egy jó vb-szerepléssel intsen szép búcsút a címeres meznek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!