A szerkesztő ajánlja
Állandó szerzők
  • /
    Lapunk vezető publicistája, a Vasárnapi Hírek főszerkesztője volt nyolc éven át.
  • /
    1991 óta a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa. 1981-től jelentek meg szépirodalmi igényű írásai.
  • /
    Összesen két munkahelye volt: a veszprémi Napló és a Népszabadság. Az utóbbinál 33 évet húzott le. Karcagi Lacika III. c. ált. isk. oszt. tan. szabad szájú közéleti dolgozatai alapján tartják őt számon.
  • /
    József Attila-díjas író, 1997-től 2006-ig a Bárka folyóirat szerkesztője, 2007 és 2009 között a Nők Lapja vezető szerkesztője, 2009-től az Élet és Irodalom hetilap munkatársa.
  • /
    Író, publicista. Első regénye 2003 májusában jelent meg, Igazolt hiányzás címmel. Legújabb kötete idén ősszel jelenik meg.

 

2012. január 08. | vasárnap
  • Megjelent a 2012. január 08.-i lapszámban
    Minden nap különös izgalommal lesem a híreket, hátha megtudok valamit arról, hogy hol tart a forintspekulánsok elleni titkosszolgálati vizsgálat. Mint ismeretes, Pintér Sándor belügyminiszter november végén bejelentette, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszol­gálat műveletet indított a forint elleni spekulatív támadások elkövetőinek felderítésére.

    Gondolom, azóta brókereknek álcázott fedett nyomozóink merültek le a Wall Street sikátorainak legsötétebb bugyraiba, ragasztott pajeszos ügynökeink foglalták el megfigyelő állásaikat a nemzetközi karvalytőke fő fészkei körül. A gigászi csata jelenlegi állásáról nincsenek közvetlen információink, a forint árfolyamának katasztrofális alakulásából viszont arra következtethetünk, hogy ügynökeink tényleg le vannak merülve.

    Lássuk be, hogy egy ilyen titkosszolgálati vizsgálat a gyanúsítottak széles köre miatt nem is olyan egyszerű. A legnagyobb adósságszolgálati problémánk ugyebár az, hogy nem akarják venni a piacon a magyar államkötvényeket, pedig ezeknek árából kellene finanszíroznunk lejáró tartozásaink visszafizetését. Tekintve, hogy a Föld lakosai közül körülbelül hétmilliárdnyian nem vesznek magyar államkötvényt, elég időigényes egyenként lenyomozni, hogy kik azok, akik spekulációs szándékból nem vesznek, s kik azok, akik csak pénzhiányból vagy nemtörődömségből, mert ezek az esetek kétségkívül enyhébb megítélés alá esnek.

    Talán hamarébb érnénk el eredményt, ha egyelőre csak a saját házunk táján keresnénk felelősöket. A magyarok vajon miért nem vesznek magyar államkötvényt? A nemzeti érzelmű olaszok között például napjainkban valóságos állampapír-vásárlási láz bontakozott ki országuk pénzügyi gondjainak enyhítésére. Mi a helyzet a nemzeti érzelmű magyarokkal? Talán ők is arra számítanak, amire az idegen szívű spekulánsok, hogy ilyen gazdaságpolitika mellett Magyarország képtelen lesz visszafizetni adósságait? A legutóbbi rózsadombi választások eredménye mindenesetre arra utal, a gazdag magyarok hálásak a Fidesznek, hogy kitömte a zsebüket az egykulcsos adóval. Szavazataikat továbbra is lelkesen a kormánypártnak adják, de annyira azért nem hülyék, hogy megtakarított pénzüket ne vigyék ki Burgenlandba. Majd kidörrennek a határ menti osztrák bankok, annyira ki vannak tömve a pénzüket a Fidesz elől menekítő magyar gazdagok suskájával. És nemcsak hogy kiviszik a pénzüket, de ott is költik el. Még a nemzeti érzéseiről elhíresült Demján Sándor milliárdos cége sem hajlandó beruházni nálunk, inkább Lengyelországba, Szlovákiába és Szlovéniában építkezik, mert itthon nem látja értelmét a fejlesztéseknek – nyilatkozta a minap a vállalat vezérigazgatója.

    Lehet persze, hogy a gazdag magyarok nem is nemzetárulók, csak félre vannak tájékoztatva. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi beszámolója szerint például a kormány államadósság elleni kíméletlen harca oda vezetett, hogy az adósságráta az utóbbi negyedév alatt hat százalékkal, 82,6 százalékra emelkedett. Erre a Fidesz szóvivői egy emberként hördültek fel, hogy nem a számokat kell nézni, hiszen „mindenki tudja, hogy az adósság csökken”. Valami olyasmivel érveltek, hogy csak a tartozás nőtt, nem az adósság, meg különben is, a forint egy fillérrel sem drágult a forinthoz képest.

    Azt már eddig is tudtuk, hogy a fideszes propaganda sokkal inkább epikus, mint numerikus. Másokkal ellentétben én meg tudom érteni irtózásukat a számoktól. A számok ugyanis szemükben az árulás eszközei, gondoljunk csak arra, hogy a dezertőrök, a kémek és az árulók általában számoszlopok formájában szokták elküldeni titkos üzenetei­ket az ellenségnek.

    El tudom képzelni, hogy Matolcsy minisztériumának legjobb rejtjelfejtői próbálják desifrírozni, hogy milyen üzenetet közvetíthet a Magyar Nemzetáruló Bank 82,6 százalékos adósságrátája az ellenség számára.

    Még az is lehet, hogy nem ellenséges szándékból, hanem azért nem veszik államkötvényeinket, mert nem elég von­zóak.

    Állampapírjaink a világ szemében most már egyértelműen bóvlinak számítanak ugyan, de hát, ha annyiféle vackot, szirszart megvesznek az emberek, akkor a magyar kötvényeket miért hanyagolják? Mert szürkék és érdektelenek. Fantáziátlanok, dísztelenek. Talán, ha bevezetnék az ízlésesen, például matyósra mintázott államkötvényt, akkor az öt-tíz éves lejáratúakat a másodpiacon árulhatnák akár tapétaként is. Kerényi Imre pedig az alaptörvényhez hasonlóan kiírhatna festői pályázatot a magyar állampapírok illusztrálására. Ezeken is ábrázolhatnák a magyar történelem nagy sorsfordulóit. Volna is egy témaötletem, amin meg lehetne örökíteni a jövő számára korunk fő kormánypárti politikusait: Utolsó vacsora az Alaptörvény Asztalánál.

megrendelés
Itt lapozhatja a Vasárnapi Hírek digitális változatát, és elő is fizethet rá akár 40% kedvezménnyel.
Ide kattintva előfizethet a Vasárnapi Hírekre 1 évre, félévre, negyedévre vagy akár csak 1 hónapra.
A lapot a Magyar Posta a hétfői napon kézbesíti!

archívum
A 2010. július 1. előtt megjelent cikkeinket az archívumban találja meg.