Érthetetlen, hogy Orbán Viktor miért fizetteti vissza az önkormányzati vezetőkkel az év végén felvett százezres-milliós jutalmakat, ha a Fidesz-közeli vállalkozóknak juttatott állami milliárdok nem zavarják, de mit van mit tenni, ha a miniszterelnök szerint csak az erkölcsi kérdés, hogy „ha az ország GDP-je csökken, akkor az állami szektorban nem jár jutalom”.

 
A Lázár fivéreknek ismét van mire koccintani

A Blikk összesítése szerint a kormánypárti településvezetők 87 százaléka eleve nem kapott pluszpénzt, a maradék 110-120 vezető vagy jótékony célra fordította a juttatást, vagy jelezte, hogy visszafizeti. Egyedül Töreki István, a Somogy megyei 1100 fős Tarany polgármestere döntött úgy: a felszólítás ellenére sem válik meg jutalmától, inkább kilép a Fideszből. Összességében így is százmilliós nagyságrendről van szó, amely azonban eltörpül az amúgy is milliós havi keresetű önkormányzati cégek vezetőinek osztogatott pénzektől: Szegeden például 37 millió forintot szavazott meg nekik a Fidesz–KDNP–Jobbik többség. Az egyik cégvezető, aki korábban fideszes városi képviselő volt, azért kapott többmilliós prémiumot, mert az üzleti tervhez képest 55 ezer forinttal növelte a társaság eredményét. Nyíregyházán 39 millió osztottak ki: a Nyírség Víz Zrt. három fejese például összesen 22 millió jutalmat kapott. A 27 milliárdos adósságot felhalmozó Debrecenben most csak 16,5 millió jutalmat kaptak a cégvezetők. Miskolcon 34 milliós, Kaposváron 12 milliós, Kecskeméten 10 milliós prémiumot kaptak a cégvezetők. Csak ebben a hat városban 147 millió forint jutalmat fizettek ki az önkormányzati cégek vezetőinek – volt, aki az éves alapbér 80 százalékát kapta. Csepelen 3,5 milliót osztottak ki a cégvezetőknek, a XI. kerületben viszont mintegy 20 millió forintot folyósítottak célprémium címén; volt, aki több mint 6 milliós plusszal számolhatott karácsonykor.

Az sem okozott senkinek erkölcsi problémát, hogy mintegy 200 munkatársának bruttó 173,6 millió forint céljuttatást fizetett ki tavaly a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, amely ezt a munkakör ellátását meghaladó feladatok elvégzésével indokolta. Az Átlátszó portálon közzétett levélből az nem derül ki, hogy ki mennyi pénzt kapott így. A pluszjuttatásban részesülők között vannak Gáva Krisztián és Kátai Ildikó helyettes államtitkárok is, miközben az állami vezetőket nem szokás ily módon „jutalmazni”. A budapesti Városházán a 985 fős igazgatási apparátus munkáját fejenként átlagosan 314 ezer forint év végi jutalommal díjazták, összesen 309 millió forinttal.

De mindez csak aprópénz ahhoz képest, hogy 11 milliárdról 16,5 milliárd forintra emelték a keretösszeget egy szállodafejlesztésre kiírt NFÜ-pályázaton, amelyen több Fidesz-közeli vállalkozó, valamint autókereskedő és flakongyártó is befutott – írta az atlatszo.hu, amely szerint a pénz harmada került megkérdőjelezhető helyre. Tiffán Ede és fia, a fideszes képviselő és megyei elnök Tiffán Zsolt 107,9 millió forintot nyert „Panzió építése Szársomlyó tövében, a természetben” című pályázatára. Lázár Vilmos fogathajtó, CBA-társtulajdonos és a Fidesz támogatója Szilvásváradon építene kempinget és üdülőfalut, erre 317,3 millió forintot nyert. Pécsett egy volt fideszes közgyűlési tag, a város két nagy önkormányzati cégének vezető beosztású alkalmazottja 223,2 milliót kapott egy műemlék átalakítására, Debrecenben a városi vagyonkezelő egyik igazgatósági tagja félmilliárdot nyert hotelkorszerűsítésre, Mátraszentimrén a Közgép-Energia Kft. társtulajdonosa egy másik cégével 395,3 milliót kaszált egy szálloda újjáépítésére.

Az sem erkölcsi kérdés, hogy az NMHH majdnem kétmilliárd forint értékű közbeszerzési felhívására jelentkezőket az eljárás első szakaszában kizárták – kivéve az állami megrendeléseket sorra elnyerő I.M.G. Inter Media Group Kft.-t –, írta a Kreatív Online. A médiahatóság televíziós digitális átállás kommunikációjára kiírt közbeszerzését így egyedüli érvényes ajánlattevőként nyerte meg az első Orbán-kormány MFB-vezére. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra két konzorcium is jelentkezett, azonban a közbeszerzést lebonyolító cég még az ajánlattételi szakasz előtt kizárta ezeket az eljárásból. Az ügyben született előzetes vitarendezési kérelemből kiderül: a kizárás az egyik érintett konzorcium szerint nem volt jogszerű. Az üggyel sem a Közbeszerzések Hivatalának Döntőbizottsága, sem a Gazdasági Versenyhivatal nem foglalkozott érdemben.

Azzal sincs semmi probléma, hogy a Luxemburgban bejegyzett, ismeretlen tulajdonosi hátterű SR Group SA a győri önkormányzat ügyvédje, a korábban a fideszes Lázár Jánosnak is jogi tanácsokat adó Rákosfalvy Zoltán segítségével jutott szántóföldekhez ott, ahol várhatóan az Audi logisztikai központja épül majd fel, noha erre törvényesen nem is lett volna lehetősége, hiszen cég nem vásárolhat földet, külföldi pedig pláne nem. Éppen ezért a szántóföldeket Rákosfalvy vásárolta fel magánszemélyként, majd miután az ingatlanokat az ügyvéd nevére írták, egy helyrajzi szám alá összevonták őket. A hvg.hu által feltárt ingatlanpanama miatt az LMP közérdekű adatkérelemmel fordult az önkormányzathoz, de a Fidesz győri elnöksége szerint „politikai ellenfeleik árnyékot akarnak vetni a városban folyó, nagy ívű fejlesztésekre”.