Szülőtartás, húsvét és pünkösd után

A bírságot könnyedén kifizetik
Ejtán András mérnök, Nyíregyháza
Tizenhárom tonna jelöletlen és lejárt húst találtak a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatala (Nébih) munkatársai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, egy elhanyagolt és koszos raktárban és egy húsüzemben. Érdekessége a dolognak, hogy ezt a „terméket” az idősek otthonába, éttermekbe, és ami a legborzasztóbb, óvodákba és bölcsődékbe szállították.
A Nébih azt írta közleményében, hogy a húst lefoglalták, és a cég tulajdonosát kötelezték az általa gyártott termék visszahívására.
Megtudtuk még, hogy a raktárban meg az üzemben borzalmas higiéniai hiányosságokat találtak, például az ottani munkatársaknak nincs lehetőségük kezet mosni. A hústermékeket tiltott(!) módon fagyasztották. Nagyon remélem, hogy sem gyerekek, sem felnőttek nem ettek ezekből a „finomságokból”.
Egy dolog azért nem hagy megnyugodni. Jó, hogy megbüntetik a tulajdonosokat, és ők, ahogy írja a Nébih, „több millió forintos bírságra” számíthatnak. Ez csodálatos.
A gond az, hogy ezek az üzemek, cukrászdák, pékségek és más élelmiszert előállító cégek a pénzbírság kifizetése után pár órával megint kinyitnak, és ott folytatják, ahol abbahagyták. Hogy miért? Mert őket nem lehet megijeszteni pénzbírsággal, simán ki tudják fizetni. Ritkán hallani arról, hogy a Nébih örökre bezáratja az ilyen, az emberi életre is veszélyes üzemeket. Csak és kizárólag a törvény igazi szigorával lehetne megállítani azokat a tulajdonosokat, akiket nem érdekel, hogy megmérgeznek embereket, és, ami nagyon sajnálatos és tragikus, gyerekeket. Itt az ideje szigorúbban eljárni ezekben a katasztrofális helyzetekben.


Ez nem a gyerekek dolga
Ganel Tamásné, Dunaújváros
Sajnos nincs már olyan nap, hogy ne kapnánk valami hírt az oktatás problémáiról. Vannak dolgok, amiről nem nagyon akarózik említést tenni, mert a gyermeked abban az iskolában tanul, ahol mindig történik valami furcsaság. De ez sem lenne olyan nagy gond, ha azok a hölgyek és urak, akik felelnek az állami intézmények fenntartásáért, azonnal reagálnának a problémákra.
Az ünnepek alatt nálunk az egész város fel volt háborodva egy eset miatt. A Petőfi Sándor Általános Iskolában csak szülői panaszok, bejelentés után ígérte meg valaki „fentről”: kivizsgálják azt, hogy több tanító az illemhely takarítására kötelezte a 3. évfolyamos tanulókat.
Láttuk az RTL Klub híreiben, hogy az iskola igazgatója magyarázta, ő nem tudott semmiről, és ő is kivizsgáltatja majd az ügyet. Lehet. Csakhogy nem lehet megérteni, hogy merre járt a tisztelt igazgató, amikor 12 gyerek takarította a koszos budit. Miért nem volt a tanítók között egyetlenegy sem, aki szólt volna azért, hogy ez nem a gyerekek dolga, nem nekik kell takarítani? Mindez a reggeli idejében történt, és a gyerekeknek csak öt percük maradt megreggelizni.


Ára lesz a gesztusnak
Róbert Hanna közgazdász, Gyöngyös–Budapest
Elolvasva a napi híreket, sokszor arra gondolok, hogy nem álmodom-e. Aztán rájövök, hogy nem. Megtudom belőlük, hogy országunk fantasztikusan jól áll anyagilag.
Bár igaz lenne, hogy kormányunk nagy lendülettel osztogatja az emberek, vagyis az adófizetők pénzét mindenhová külföldön, de nekünk, magyar embereknek ebből ritkán esik le valami.
Amikor tragikus helyzetben van az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra, amikor katasztrofálisan növekszik a szegénység az országban, Soltész Miklós államtitkár pünkösd napján bejelenti, hogy kormányunk másfél milliárd forintot prezentál a Székelyföldi Jégkorong Akadémiának.
Mi köze van Magyarországnak a romániai jégkoronghoz, nem tudom, de azt igen, hogy itt valami nagyon nincs rendben. Érzem, hogy ennek a nagyon hízelgő „gesztusnak” lesz valamiféle ára.


Fejpénzt fogunk fizetni
Geiger József, Vaskút
Az EU kilátásba helyezte, ha Magyarország nem fogad be körülbelül 2000 migránst, akkor fejenként 75 millió forintnak megfelelő büntetést kell fizetnünk. Ez az összeg összesen 150 milliárd forintot tesz ki. Miniszterelnökünk kiszámolta: a 75 milliós fejpénz egy magyar dolgozó mintegy 40 évi fizetése. Én is számoltam: 300 forintos euróval számolva ez havi 150 000 forintos keresetnek felel meg. A mai létminimum 88 000 forint körül van, ennél alacsonyabb jövedelemmel az emberek már nyomorognak – több mint egymillió ember.
Nem tudom, erről nem ismerek statisztikát, hogy a dolgozók hány százaléka keres havonta 150 000 forintot vagy annál többet. Egy migráns napi ellátása 4300 forint, ami egy hónapban 130 000-es jövedelemnek felel meg. A migráns nem dolgozik, nem fizet adót, járulékot, rezsit, gyógyszert, egészségügyi ellátást és még sok mást, van hol laknia, világítanak, fűtenek, vigyáznak rá, naponta legalább háromszor kap enni stb. A büntetés fejenkénti tétele közelít ahhoz az összeghez, amit ellenőrizetlen előéletű, más kultúrából, más vallásból, más erkölcsi értékű országokból érkező emberek fizetnek a magyar állampolgárságért, és amiből már bő százmilliárd forint jött össze. Nem tudni, pontosan mennyi, pontosan hol van, mert ez nem közpénz. Ugyanekkora összeg az MNB haszna a devizakárosultak okán (is) bezsebelt pénzből, melyet a bankelnök ellenőrizetlenül költhet el. Ennyi pénzből akár kifizethetnénk az EU-bírságot, és még maradna is belőle.
És most jön a gátlástalan népszavazás migránsügyben: „akarja-e?” kezdettel.
A pénzért árult állampolgárságról nem volt népszavazás! Ezt a labdát persze az ellenzék sem ütötte le, mert olyan gyengék, mint a harmat.


Papír nélkül nem megy
Horváthné Szakács Judit, Gönyű
Napjainkban megsűrűsödtek a tüntetések, tele olyan szónokokkal, akik hosszan tudnak papír nélkül beszélni. Én is részt vettem egy esernyős tüntetésen és csodáltam a fellépőket. Van egy miniszterelnökünk, aki papír nélkül nem tud megszólalni. Láttam gumicsizmában a gátakon, ahol ugyanúgy papír volt a kezében, mint minden más fellépésén. Nem tudom, beszédeit ki írja. Lehet, hogy Habony Árpád? Valószínű, ez az oka annak is, hogy senkivel nem mer kiállni vitára, mert nem tud előre felkészülni tudományos válaszokkal. Föl nem foghatom, mitől fél ennyire. Ő az az ember, akivel újságíró nem tud interjút készíteni, egyetlen fellépése a pénteki rádióinterjú.
Érdekes módon Sándor Máriának nem kell „szamárvezető”, ha színpadra lép, hanem képes érthető gondolatait a nélkül is továbbadni. Szerencsére egyre többen hasonlítanak rá és állnak mellé.


Bethlen István a mennybe megy
Hegedűs Sándor, Budapest
A minap avatták fel Bethlen István bronzszobrát Nagykanizsán. Nincs arról tudomásom, hogy a mű leleplezése ellen bárki is kifogást emelt volna. A gondolat kezdeményezői és a gyakorlati kivitelezők bizonyára tisztában voltak azzal, kinek segítik elő mennybemenetelét, a köznépnek viszont még hallomása is alig lehetett az ünnepség főszereplőjéről. Nos, némi segítséget nyújthatok felvilágosításukhoz.
Bethlen István a Horthy-rendszer legnagyobb hatású miniszterelnöke volt (1921–1931). Az ő regnálása alatt sikerült a fasisztoid-ellenforradalmi rendszert politikailag és gazdaságilag konszolidálni, kiemelni az országot az első világháború és Trianon traumájából. A politikai és gazdasági stabilizáció nem teremtett népjólétet, de olyan viszonyokat igen, melyek biztosították a nagytőke és a nagybirtok kizsákmányoló tevékenységének zavartalan feltételeit, melynek alapja ez a szövetség volt. Visszaállította az antidemokratikus nyílt szavazási szisztémát, a Bethlen–Peyer-paktummal erősen korlátozta a szociáldemokrácia mozgásterét, a numerus clausus és az 1921/III. tc. támogatásával minimálisra csökkentette a zsidó fiatalok érvényesülési lehetőségeit, illetve a „fennálló rend hatályos” védelmével kegyetlenül ellehetetlenítették a forradalmi baloldal kísérleteit. A Bethlen–Nagyatádi „kézfogással” az uralkodó osztályok stabilizáló egységét kívánta megteremteni. Se szeri, se száma népellenes intézkedéseinek, melyekkel az egyszerű emberek életét keserítették meg.
A „demokrata” Orbán Viktor és mamelukjai nem gondolnak arra, hogy tisztességes hazafiakat tiszteljenek meg idollá szentelésükkel. Identitásuk érdekében magukhoz hasonlókat avatnak szentté.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!