Április 15-én kezdődik a Fővárosi Ítélőtáblán a romagyilkossági per felebbviteli tárgyalása. Eközben egy katonai per is zajlik a Biszku-perből ismert hadbíró, Tóth Szabolcs vezetésével: a Honvédelmi Minisztérium kötelékében működő Katonai Biztonsági Hivatal négy volt vezetője érintett a büntetőeljárásban, a katonai titkosszolgálat esetleges érintettsége miatt ugyanebben az ügyben. Egyik perben sem hiányoznak a kérdőjelek. 2008–09-ben romák – hat halálos, ötvenöt sebesült vagy veszélyeztetett áldozat – sérelmére elkövetett bűncselekménysorozat zajlott ebben a mi szép országunkban.
2009. augusztus 21-re virradóan kommandósok szállták meg a debreceni Perényi 1 nevű zenei klubot, ahol némi bizonytalankodás után a szórakozóhely négy alkalmazottját vették őrizetbe azzal, hogy ők voltak az elkövetők. A vizsgálat elhúzódott, a per 2011. március 25-én vette kezdetét a Budapest-környéki Törvényszéken, dr. Miszori László bíró által vezetett tanács előtt. A tárgyalás 167 tárgyalási napon keresztül zajlott, ítélet 2013. augusztus 6-án született.
Az első-, másod- és haramadrendű vádlott tényleges életfogytiglant, a negyedrendű tizenhárom év letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A vádlottak és védőik enyhítésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett. Az ítélet írásba foglalása a szokásos 30, különlegesen komoly és súlyos ügyekben 60 napos határidejét lényegesen meghaladóan csak egy év múltán készült el, amiért Miszori bíró fegyelmi büntetést is kapott. Először novemberre, majd februárra várták szakértők a másodfokú tárgyalás kitűzését.
Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt 2007. augusztus 25-én részt vettek a Budai Várban, a Für Lajos néhai honvédelmi miniszter auspíciuma alatt tartott Magyar Gárda-avatáson, ahol az egykori nyilas uniformisra hajazó egyenruhában alakult meg a Jobbik paramilitáris egysége. Mikor Kissék visszaindultak Debrecenbe, már a kocsiban purparlé alakult ki közöttük, hogy ugyan jó és szép ez a Gárda-dolog, de nehezen komolyan vehető, hiszen a neonyilasoknak nincs fegyverük. Ekkor, az autóban került szóba közöttük, hogy Kiss Árpád szeretője, a hajdúsági város éjszakai életében ismerős volt APEH-ellenőr, a Perényi 1 üzemeltetője, Nyafi (Fehérné Nyalka Éva) nem tudna-e alvilági kapcsolatain keresztül fegyvert szerezni, egyelőre meg nem nevezett okból. Fegyvert végül a következő év márciusában a Szolnok megyei Besenyszögön szereztek, egy hivatásos vadász hirdette meg a neten néhány fegyverét eladásra, ő hozzá törtek be négyen – a negyedrendű vádlott ekkor még nem volt képben – és vittek el fegyvereket és lőszert. A dolog érdekessége, hogy tavaly ősszel Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatója érdeklődésemre elmondta, hogy a vadász a rablás után közvetlenül egyik ügynökének elmondta, délután látogatói voltak, akik a fegyverek után érdeklődtek és véleménye szerint ők tértek vissza az éjjel. Ez az információ a büntetőeljárás egyik pontján sem került elő. Mi történhetett? (Életveszélyes fenyegetés, visszavont vallomás: ez történhetett, pedig a személyleírás sokat segíthetett volna.)
2009. február 22-ének éjszakáján, már két halálos áldozattal a hátuk mögött Tatárszentgyörgyön emlékezetes merényletet követtek el Ku-Klux-Klan stílben: Molotov, az égő házból kirohanó emberek mellbe lövése.
Fiatal apa és ötéves fia lettek az áldozatok, de ezeken a hasábokon is megemlékeztünk róla, hogy a nagypapa, Csorba Csaba is elhunyt, ő keresztes hadjáratot folytatott a szerinte a négyek bandájánál nagyobb számban felsorakozó tettesek felkutatására – ebbe halt bele. Csorba Robika halála megrázta a közvéleményt, a bűnüldöző szerveket is: talán innentől vették komolyan, hogy rasszista – és megítélésem szerint: terrorista – sorozatgyilkosságról van szó.
A következő merényletnél lett a csoport tagja Csontos István, volt szerződéses katona, koszovói veterán mint sofőr, aki a KBH „biztonsági kapcsolata” (alsóbb szintű spicli) volt. Csontos tárgyév májusában találkozott tartótisztjével, bizonyos Hódos századossal, ahol eltréfálkozott azzal, hogy mi mindent tudna ő kezdeni a százmillió forintos nyomravezetői díjjal. Hódos ezt elengedte a füle mellett, nem jelentett, pedig ha megtette volna, akkor az utolsó, a kislétai támadás (2009. 08. 02.) megelőzhető lett volna, a negyvennégy éves Balogh Máriának nem kellett volna saját ágyában, ám vadászsörétektől elhaláloznia.
Érdekessége a katonai pernek, hogy a bizonyos Hódos százados, a közvetlenül érintett nincs a vádlottak között – titkosszolgálati működéseket ismerő források szerint „bevédték” –, csak felettesei, akik a vád állítása szerint hazudtak a parlamenti vizsgálóbizottság előtt és iratkezelési problémáik is voltak.
A katonai per zárt, a másodfok nem folytat bizonyítást, csak az elsőfokú eljárás jogszerűségét firtatja, ám abban bizonyosak lehetünk, lesz még meglepetés ezekben a perekben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!