Ha enni kezd a baba

Az anyatejes táplálásnál nincs jobb – nagyjából ez az a kijelentés, amivel minden csecsemőkkel foglalkozó szakember és orvosi szervezet egyetért. Ha valaki nem tud, netán nem akar szoptatni, akkor marad a tápszer – az sem ördögtől való, bár az anyatejjel táplált gyerekek kevésbé hajlamosak az elhízásra, alacsonyabb a vérnyomásuk, a koleszterinszintjük és erősebb lesz az immunrendszerük. Akár anyatejjel, akár tápszerrel etetünk, a hozzátáplálás sok bizonytalanságot, kérdést okoz az anyukáknak. Hogy mikor és mivel érdemes kezdeni a hozzátáplálást, azt egyéni adottságok, igények is befolyásolják.


Megelőzni az allergiát

A nemzetközi és a hazai ajánlás is, hogy a babák 4-6 hónapos korukig csak anyatejet fogyasszanak, ugyanis az igény szerinti szoptatásnak nagy szerepe van a lelki kötődés és az immunrendszer kialakulásában is. A WHO 6 hónapos korig kizárólag anyatejes – vagy ennek hiányában tápszeres – táplálást ajánl, ám az ESPGHAN (Európai Gyermekgasztroenterológiai Társaság) már 4 hónapos kortól javasolja bizonyos ételek bevezetését. Tehát nincs egy konkrét, mindenkire alkalmazható időpont. A hozzátáplálásra az időre született csecsemők nagyjából 17 hetes korukra érnek meg, az emésztési és vesefunkciók eddigre érik el a szükséges fejlettségi szintet. A gyerekek első évének étrendje bizonyítottan kihat mentális fejlődésükre is. Érdemes növekedési görbét vezetni, így a gyerekorvossal könnyebb egyeztetni a baba fejlődéséről, és egyénileg kialakítani a hozzátáplálás idejét, módját.

Egyesek szerint szerencsés, ha a baba étrendjének nagy részét egyéves kora végéig az anyatej teszi ki. Utána már több vasat és cinket igényel, amit a szilárd táplálék biztosít. A hozzátáplálást gyümölcs- és zöldségpéppel, pürével kell kezdeni, majd párolt zöldségekkel, párolt húsokkal folytatni.

„Az új vizsgálatok azt mutatják: az allergizáló ételeket (például tojás, zöldség, gyümölcs, földimogyoró, glutén) minél korábban ismertetjük meg a babákkal, annál kisebb eséllyel alakul ki később allergia.
A legújabb nemzetközi ajánlás egyik újdonsága, hogy a földimogyoró őrölt verziója már hat hónapos kortól adható” – mondja dr. Szakács Krisztina gyerekorvos. A tej továbbra is egyéves kor után adható.

Aki szerint a gluténtartalmú ételek bevezetése féléves korban optimális, de mindenképpen egyéves kor előtt. Az első pár hétben kis mennyiségben, napi fél babakeksznyi mennyiségben. A húsfogyasztás is féléves kor körül elkezdhető, a csirkén kívül lehet sovány vöröshússal és szálkamentes hallal is (busa, lazac, pisztráng, süllő, sózatlan makréla) próbálkozni, természetesen párolva. A tej bevezetése azonban egyéves kor után ajánlott, de egyes tejtermékeket, például egy kiskanál tejfölt már hat hónapos kor után is hozzákeverhetünk főzelékekhez, pépesített ételekhez.


Jöhet a glutén

Dr. Arató András gyermekgasztroenterológus szerint glutént 4–7 hónapos kor körül ajánlott adni a babáknak, de amíg szopik, addig csak fokozatosan. Ha a glutén bevezetése később történik, akkor előfordulhat, hogy enyhe allergiás tünetek jelentkeznek. A szakember szerint a gluténtartalmú élelmiszer kezdetben ne tartalmazzon tojást, tejet, cukrot, sót, illetve mogyoró- és diószármazékokat. Ha nem szopik a baba, akkor 4 hónapos kortól fokozatosan adhatóak gluténtartalmú és tejalapú ételek vagy tojás. Tehéntejet ételkészítéshez kis mennyiségben lehet használni, de önálló italként csak egyéves kor után. A kisbabák 4-6 százaléka lesz allergiás valamilyen ételre, nagy részük a tejre, a tojásra és a gabonafélékre, de többségük 2-3 éves korára kinövi. A tünetek jelentkezhetnek kiütések, illetve gyomor és légúti panaszok formájában.

Az allergia kialakulásában szerepet játszhat az édesanya étrendje is, ezért a gasztroenterológus szerint az anyukáknak a vegyes, egészséges étkezést ajánlja, ami gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, állati és növényi fehérjékben.

Az új ételeket fokozatosan és csak egyesével érdemes kóstoltatni, nagyobb eséllyel járunk sikerrel, ha a kínált ételek színesek. A hozzátáplálás célja az étkezési minták megtanítása is. Egyes ajánlások szerint a hozzátáplálás során a tápanyagbevitel 40 százaléka legyen zsiradék (repce-, olíva-, napraforgó-, lenolaj).

Nem ajánlott cukros, fűszeres ételeket, italokat adni a babának, érdemes időt szánni arra, hogy magunk főzzük az ennivalót. Ami tilos: rizsital, rizstej arzéntartalmuk miatt, kivéve a tejfehérje-allergiás babák, illetve a primőr zöldségek és a cékla, ugyanis ezeknek magas a nitráttartalmuk, ez utóbbit főzve is csak egyéves kor után ajánlják. A kész bébiételek vészmegoldásnak jók, illetve télen, amikor nincs friss zöldség, gyümölcs.


Fontos a minta

A családi étkezés erősítése most világtrend: nagyon fontos a minta, ezért jó, ha otthon főzünk, pláne, ha az étel egészséges, s közben együtt is vagyunk a gyerekkel.

„Aranyszabály, hogy semmit ne erőltessünk, és eleinte csak kis falatokban kóstoltassunk új ízeket.

A legtöbb kismama a hozzátáplálás kapcsán bizonytalan a sorrendben. Szezonálisan változik, hogy mivel célszerű kezdeni: érdemes az éppen aktuálisan kapható zöldséggel, gyümölccsel – püré és pép formájában.

Minél tovább az anyatej a fő táplálék, annál jobb, fontos, hogy a hozzátáplálás négy hónapos kor előtt ne kezdődjön, de az se jó, ha egy tíz hónapos baba kizárólag anyatejet fogyaszt” – magyarázza Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnő. Vizet anyatej mellett nem kell adni a babának féléves koráig, utána lehet kínálni. Édesítőszer nem ajánlott, minimális cukrot lehet, ha konyhatechnológiailag indokolt, édesíthetünk például gyümölcsökkel vagy édeskrumplival. Csokoládét és egyéb édességeket ne adjunk egyéves kor előtt. A védőnő szerint, míg a legtöbben azon morfondíroznak, hogy például barackkal vagy almával kezdjék a hozzátáplálást, addig sokan alapvető higiéniai és élelmiszer-biztonsági kérdésekkel sincsenek tisztában, holott ezek nagyon fontosak. Például nem mindenkinek egyértelmű, hogy legyen külön húsos és zöldséges vágódeszka, illetve, ha nem biztonságos a csapvíz, akkor előbb forraljuk fel a vizet.



Ha az egyik szülő liszt-, más néven gluténérzékeny, akkor 10-15 százalék az esélye annak, hogy a gyerek is érintett lesz, egypetéjű ikreknél viszont 50 százalék az esély, hogy betegek lesznek. A lisztérzékenység kialakulását egy olyan génszerkezet okozza, amely az emberiség 25-30 százalékában megtalálható, de csak 1 százaléknál okoz betegséget.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!