Ha valaki egy évvel ezelőtt azt mondja, hogy Vass Ádám a magyar
labdarúgó-válogatott meghatározó egyénisége lesz, akkor visszakérdeztek
volna, ki az a Vass Ádám. Nos az illető nem más, mint egy 19 éves
fiatalember, aki úgy kapott lehetőséget Várhidi Péter szövetségi
kapitánytól, hogy életében soha nem játszott első osztályú
labdarúgómeccsen, ráadásul 15 évesen Angliába szerződött a Stock City
csapatához, ahol nem vitte többre, a tartalékcsapatban, illetve a
junior együttesben kapott helyet. Amikor Várhidi Péter azt a megbízást
kapta, hogy fiatalítson, az elsők között szavazott bizalmat, mindezek
ellenére, Vass Ádámnak.
n Ádám, hogy vagy?
– Köszönöm szépen, azt hiszem, életem egyik legjobb döntését hoztam, amikor Angliából Olaszországba jöttem. Szerencsémre gyorsan sikerült beilleszkednem, már csak azért is, mert zömmel hasonló korú srácok találhatók a csapatban, mint én, sőt a 19 évemmel sem tartozom a legfiatalabbak közé.
n Milyen nemzetiségű játékosok találhatók az együttesben?
– Azzal kezdeném, hogy ketten vagyunk magyarok Feczesin Róberttel, ezenkívül található német, brazil, paraguayi, elefántcsontparti fiú, s akad néhány olasz játékos is.
n A Bresciát jó középcsapatnak tartják Olaszországban. Tényleg így van?
– Való igaz, tényleg nem panaszkodhatunk, már ami a helyezést illeti, bár az elmúlt fordulók nem úgy sikerültek, mint ahogy vártuk, mert hosszú heteken keresztül vezettük a másodosztályt, jelenleg az ötödik helyen tanyázunk, azaz zártuk az őszi szezont, sajnos becsúszott három olyan vereség, amire nem számítottunk.
n Állandó tagja lett a csapatnak?
– Eddig 14 mérkőzésen kaptam lehetőséget, és csak akkor hiányoztam, amikor sérüléssel bajlódtam.
n Ha már a sérülést szóba hozta, hitte volna egy évvel ezelőtt, hogy egy válogatott mérkőzést megelőzően a szövetségi kapitány azt nyilatkozza: sajnos az egyik alapember nem áll rendelkezésemre, vagyis Vass Ádám nem lehet ott a moldovaiak elleni találkozón.
– Ha valaki ezt egy évvel ezelőtt nekem ezt jósolja, biztos, hogy jót nevetek.
n Milyen érzés játszani a nemzeti csapatban, és főleg ott lenni azon a meccsen, amelyen legyőztük a világbajnok olasz gárdát?
– Életem eddigi legnagyobb élménye az, hogy a stadionban ott lehettem az olaszok ellen, és megdicsértek azok a drukkerek, akik Bresciából érkeztek Budapestre, hogy megnézzék ezt a találkozót.
n Mi a kedvenc posztja, és azt a szerepkört tölti-e be az olaszoknál is?
– Védekező középpályást játszom mind a Bresciában, mind pedig a válogatottban, ha meghívást kapok.
n Milyen körülmények között él Olaszországban?
– Kaptam egy lakást, minden kifogástalan.
n Milyen nyelven beszélnek egymással ebben a bábeli hangzavarban, gondolva az internacionális játékoskeretre?
– Eleinte kézzel-lábbal, ám a főtolmács a labda, bár az angolt jó néhányan azért beszéljük, engem is beleértve. Ezen felül hetente két alkalommal olaszórára járunk.
n Egy korábbi beszélgetésünkkor említette, szeretne egy autót vásárolni. Megtörtént már?
– Egyelőre még nem, de olyan közel lakom a pályához, hogy nincs is rá szükség.
n Miként telnek a napjai, ha éppen nincs edzés, vagy mérkőzés?
– Naponta általában két tréningünk van, ha éppen nincsen, s akad némi szabadidőm, azt általában Robival közösen töltjük, moziba járunk, sétálunk, és pihenünk, mert bizony kemények a tréningek.
n Mikortól folytatódik a bajnokság?
– December 22-én játszottuk az utolsó őszi bajnokinkat, ahol 2-0-ra nyertünk a Rimini ellen. Majd rövid szabadságot kaptam és hazajöttem a karácsonyi ünnepekre, de január 2-án már jelentkeznem kellett a csapatnál, mert megkezdődött a felkészülés és a bajnoki csata, az első tavaszi mérkőzésünket 12-én vívjuk.
n Várhidi Pétertől kapott bizalmat. Egyelőre nincs tisztázva, hogy ki viszi tovább a válogatottat. Véleménye szerint együtt marad ez a fiatal gárda?
– Mi szeretnénk, de ez nem rajtunk, hanem a vezetőkön múlik.
Fluck Miklós
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!