Elkerülhetetlen a járvány?

Az iménti szám egyébként a duplája volt az előző hetinek. Minden régióban többen keresték fel az orvosokat influenzás panaszokkal, s a megbetegedések gyakorisága a közép-magyarországi régióban volt a legmagasabb, ezt követte a közép-dunántúli, a nyugat-dunántúli régió és a dél-dunántúli régió, ahonnan viszont a héten a sajtó hírei az esetek számának lendületes növekedését jelezték. Az influenzaszerű megbetegedések okozta közösségi járványról eddig nem érkezett jelentés. Az Országos Epidemiológiai Központban és az ÁNTSZ regionális intézeteinek víruslaboratóriumaiban 138 betegnél végeztek virológiai vizsgálatot. Közülük tizenhat mintában influenza A, egy mintában pedig az influenza B vírus jelenlétét igazolták. A vírusok tehát „itt vannak”. Az adatokat az ÁNTSZ szerdán frissíti, annak alapján, amit az orvosok hétfőn jelentenek.
A Berencsi György virológus szerint a Salamon-szigetekről érkező „új” vírus az 1918-ból ismert ázsiai vírus leszármazottja, és nem túlzottan veszélyes, mert az emberek többsége már találkozott ezzel az altípussal vagy be van ellene oltva. Járványról akkor beszélhetünk, ha a gócokban – többnyire a vírussal elôször találkozó gyerekek vagy kevéssé ellenálló idôsek között –, ahol megjelenik a betegség, minden ötödik-tizedik ember nagyjából ugyanolyan tünetekkel ágynak esik.

 

 

Elég egy tüsszentés a repülőn a föld körüli úthoz

 

– Országos járványról akkor van szó, ha már az egész lakosság egytizedét érinti a betegség. S ez sem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban az egész országra kiterjed a fertôzés. Lehet, hogy csak a felét érinti, vagy csak néhány megyét, de ott sokakat gyûr le – mondja Berencsi György virológus, aki szerint a Földünk túlfeléről, a távoli Salamon-szigetekről érkező új vírus az 1918-ból ismert ázsiai vírus késôi leszármazottja, és nem túlzottan veszélyes, mert az emberek többsége már találkozott ezzel az altípussal vagy be van ellene oltva.

 

l Hogyan lehet, hogy ezerszám influenzásak az emberek, hivatalosan még sincs járvány? Mi a különbség az influenza és az influenzaszerû megbetegedés között?
– Tisztázzuk: nem mindenki influenzás, aki annak látszik. Nemcsak influenzavírusok szaporodnak más teleken és most sem a lakosság között, hanem rengeteg egyéb kórokozó is. Az influenza és az influenzaszerû betegség csak abban különbözik, hogy más a kór okozója. A mi laboratóriumunk éppen a különféle kórokozók azonosításával foglalkozik. Ha szemügyre vesszük, hogy az influenzaszezonban mi mindent találunk, ami influenzának látszik, akkor például azt látjuk, amit 2003-ban: az általunk vizsgált 133 pozitív mintából a légúti óriássejtes vírus volt a kórokozó 25 betegnél, az influenza A vírusa 35-nél, az influenza B vírusa 9-nél, a tüdôgyulladást okozó Clamydia baktérium 53-nál, a Mycopalasma baktérium 4-nél, a parainfluenza vírus 6-nál, s még adenovírus is váltott ki ilyen megbetegedést. És az azóta eltelt fél évtized során még újabb öt influenzaszerû légúti megbetegedést okozó vírust fedezett fel a tudomány! Mivel nem minden orvos jelent minden esetet, és nem is jut el hozzánk minden betegtôl minta, megeshet, hogy mint most is, ezerszám mutatnak influenzaszerû tüneteket az emberek, ám csak akkor jelenthetjük ki határozottan, hogy influenzával állunk szemben, ha már ki is mutattuk a kórokozót. Járványról pedig csak akkor beszélhetünk, ha a gócokban – többnyire a vírussal elôször találkozó gyerekek vagy kevéssé ellenálló idôsek között –, ahol megjelenik a betegség, minden ötödik-tizedik ember nagyjából egyszerre ugyanolyan tünetekkel ágynak esik. Országos járványról akkor van szó, ha már az egész lakosság egytizedét érinti a betegség. S ez sem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban az egész országra kiterjed a fertôzés.
l Mennyi idôbe telik a mintavétel után, amíg azonosítják a vírust?
– Ez még öt éve is több mint három hétig tartott, mert akkor tovább kellett oltani a mintákat tyúktojásba és abban elszaporítani a vírust, hogy akkora mennyiségben vizsgálhassuk, amekkorából már egyértelmûen ki lehetett mutatni, melyikkel is állunk szemben. Volt egy kissé gyorsabb „kéthetes” módszer is: ezzel azt mutattuk ki, mi ellen termel ellenanyagot a beteg szervezete. Manapság pedig, amikor már molekuláris módszerekkel dolgozik a laboratóriumunk, az azonosításhoz elég három nap is.
l Jön a Salamon-szigeteki vírus. Ez új? Miben különbözik az eddigi influenzavírusoktól?
– Elsôsorban a szerkezetében. A vírus külsô burkában, a fehérjén van öt olyan – korlátozott számú aminósavból álló – hely, ahová az ember által termelt ellenanyagok kapcsolódhatnak. Ha ezeknek akár csak az egyike is odakötôdik, akkor az adott vírus már nem tud tovább szaporodni a betegben. Így csak az a vírus szaporodhat tovább, amelynek ezen az öt helyen megváltozott az aminósav-sorrendje. Ezért az, akit az egyik ember megfertôzött a saját vírusával, már más vírust kap, mint amit az kapott, aki őt megfertôzte. Rendkívül változékonyak az influenzavírusok, hiszen minden egyes ember, akit megfertôznek, „kiselejtez” egy sor régi vírustulajdonságot és csak az új mutációk lehetnek fertôzôképesek. A Salamon-szigeteki vírus e folyamatos változás egyik állomása; egy variáns. Egyébként az 1918-ból ismert ázsiai vírus késôi leszármazottja és a H1N1-es vírusaltípushoz tartozik. Errôl azt kell tudni, hogy nem túlzottan veszélyes, mert az emberek többsége már találkozott ezzel az altípussal vagy be van ellene oltva. Ez a variáns a korábbi H1N1-tôl eltér az antigén-tulajdonságaiban, s az elnevezését arról kapta, hogy hol tenyésztették ki elôször. Így vannak hongkongi, wuhani, budapesti influenzavírusok is.
l Tudható-e, hogyan jutott ide a Salamon-szigetekrôl?
- Mint minden emberi influenzavírus: a cseppfertôzéssel. Ha valaki eltüsszenti magát a metró mozgólépcsôjén, akkor akár ötszáz embert is megfertôzhet, aki szembe jön. Ha ez repülôgépen történik, akkor a Föld túlsó részére is eljut a kórokozó nagyon hamar. De a járvány szinte mindig mindenütt a hideg évszakban üti fel a fejét. Amikor itt nyár van, akkor a déli féltekén, nálunk meg általában december-január táján kezdődik.
l Mások a betegség tünetei, szövôdményei is, mint a korábbi influenzáké?
– Ez a betegség is ugyanazzal jár, amivel a többi hasonló: magas láza lesz az embernek, fáj a torka, köhög, izomgyengeséget, végtag- és fejfájást érez, csorog az orra. A vírus a felsô légutak nyálkahártyáját támadja meg. A csillók, amelyek az egészséges nyálkahártyáról „kisöprik” a szeny-
nyezôdéseket, ilyenkor szinte eltûnnek. Ezért nem szabad dohányozni influenzásan; amíg beteg az ember, körülbelül egy hétig, az összes kátrány ott marad a tüdejében. A szövôdmények is azzal függenek össze, hogy a vírus kiirtja a nyálkahártyasejteket. Ilyenkor fehérjék, vitaminok és más anyagok szabadulnak ki a sejtekbôl, aminek nagyon örülnek a baktériumok. A spanyolnátha idején, 1918-ban, a fiatal generáció  védtelenebb volt a fertőzéssel szemben; akkor az emberiség egy százaléka esett áldozatául a betegségnek; egyrészt magának a vírusnak, másrészt legalább annyira a szövôdményeknek, fôleg a tüdôgyulladásnak. Ezt okozhatja például a Clamydia vagy a Streptococcus pneumoniae baktérium, amelyik eszeveszett szaporodásba kezd, s az influenzás halálozás felét okozza. Ám a baktériumok ellen már van antibiotikum vagy védôoltás, amely a beadása után tíz évig védi az embereket. Az ázsiai influenza idején 1957-ben, amikor szintén világjárvány tört ki, már csak feleannyian betegedtek meg, mint a spanyolnátha idején és jóval kevesebben is estek áldozatul. Az influenza elleni vakcinával és a vírus szaporodását gátló szerekkel tovább nôtt az emberiség védettsége. Ám az influenzavírusok gyors szaporodása, óriási változékonysága miatt ez az immunitás idôrôl idôre „lecseng”; mindig az a vírus szaporodik tovább, amelyik védetté vált a gátlószerekre és amelyik fertôzôképes maradt. Tulajdonképp az immunrendszerünk választja ki mindig azt a mutáns vírust, amely ellen nincs a szervezetünkben ellenanyag.
l Ezért törnek ki idôrôl idôre világméretû influenzajárványok?
– Igen. Hasonlatosan mûködik ez, mint az AIDS esetében, csak amíg az AIDS-nél egyetlen emberi szervezeten belül történik meg az efféle kiválogatódás, addig az influenza esetében az Föld összes emberének szervezetében zajlik a kiválogatódás. A pandémia – a világjárvány – mindig akkor következik be, amikor két-három teljes gént vesz át az emberi vírus valamelyik állati influenzavírustól és a korábbiaktól lényegesen eltérô „új” vírus kap lábra, amely ellen még senki sem védett.
l Állítólag most is többféle influenzavírus is támad egyszerre. Ennek mi az oka?
– A vírusok közül több is jelen lehet, akár az A és a B influenza is, de egyszerre csak az egyik betegít meg jóval több embert. Akik az egyik évben az influenza A vírus H1N1 altípusával fertôzôdtek meg, azok immunitást szereztek és a következô évben ez ellen a többség védett, ám akkor még megbetegítheti ôket a B vírus vagy az A H3N2-es altípus. Csakhogy a védettségünk „elavul” és pár év múlva újra ágynak dönthet bennünket ugyanaz a vírusaltípus, amely már pár évvel korábban is. Viszont megesik néha, hogy a vírus „öngyilkos” lesz: éppen a nagy változékonyság következtében elveszíti azt a képességét, hogy jól tudjon szaporodni az emberekben – és kivész.
l A hírek szerint hatásos a védôoltás, amit a krónikus betegek, idôsek ingyen kaphatnak meg. Min múlik a vakcina hatásossága?
– Azon, hogy mennyire közeli az új vírus antigén tulajdonsága ahhoz, ami ellen az oltóanyagot elôállították. A most használatos oltóanyag friss, a H1N1 altípus tavalyi leggyakoribb formája ellen készült. A WHO és az USA influenzalaboratóriuma – azért ez, mert az Egyesült Államokban adják be a világon a legtöbb vakcinát, a népesség 35 százalékának – minden évben a járványtani adatok alapján, a valószínûségeket mérlegelve választja ki, hogy melyik vírus legyen a következô évi vakcina alapja.
l Évek óta lábon van a rémhír arról, hogy ha a madárinfluenza vírusa emberrôl emberre terjedôvé alakul át, akkor hatalmas világjárványt okozhat. Ez most valószínûbbé vált?
– Nem hinném. A vírusok szerkezete nem túl bonyolult. Mindegyikben nyolc ribonukleinsav (RNS) molekula van, amely egy-egy tulajdonságot kódol és az RNS a fertőzött élőlényben önmagát másolja. Ezért felettébb nehéz mutációval „átszokniuk”, mondjuk, a kacsáról az emberre. Mások a fehérjék az emberi sejtekben és mások a madarakéban, s mások a cukrok is, amelyekhez hozzátapadhat a vírus. A madár-influenza a szárnyasok belében szaporodik, az emberi influenza pedig a légutakban. Ahhoz, hogy közvetlenül kaphassuk el a madárinfluenzát, például az kellene, hogy belélegezzük a csirke ürülékét, amire csekély az esély. Az igazi kockázat egy ilyen átalakulásra az, ha egy olyan élôlényben, mint a sertés – amely a madárinfluenzát és az emberi influenzát is elkaphatja – egyidôben találkozik a kétféle kórokozó, s lezajlik közöttük egy géncsere. Ez pedig egyáltalán nem kizárt, hisz’ így következtek be az eddigi influenza-világjárványok 1890-ben, 1918-ban, 1957-ben és 1968-ban. Tíz és negyven év közötti idô telt el a világjárványok között, de az is lehet, hogy a mostani intervallum nyolcvan évig tart majd.
l Korábban arról cikkezett a sajtó, hogy hazánk állítja majd elô a madárinfluenza elleni vakcinát is. Ez ügyben hol tartunk?
– Kész a vakcina, de csak a madárinfluenza ellen hatékony. Az emlékezetes „miniszteri” oltás nem politikai okból volt fontos, hanem azért, mert az ENSZ Egészségügyi Világszervezete arra volt kíváncsi: mi történik, ha egy világjárványt okozó új vírustörzs jelenik meg? Vajon elég jók-e a mai vakcinagyártási technológiák arra, hogy az immunitást egy teljesen védtelen ember számára is biztosítsák? Igazuk volt: tizenkét gyár készített madárinfluenza-vakcinát és csak kettôé volt olyan jó, hogy egy oltással kialakította a védettséget. S az egyik a miénk. Jó, hogy nem engedtük a nagy világvállalatok által megfojtani a magyar vakcinatermelô céget. A nagyok mellett csak Magyarország képes fél év alatt elôállítani ötmillió vakcinát, ha kitör egy világjárvány.
l Fél év? Nem kevés ez egy globális járvány esetén?
– Előre nem tudni. Ez azon is múlik, melyik évszakban kezdôdik a világjárvány. Ha nálunk tavasz van, amikor kitör egy influenzás pandémia, akkor az elôbb a déli féltekén fertôz és leghamarabb csak késô ôsszel vagy inkább télen ér ide.
l Tényleg: azt hogyan lehetett megjósolni, hogy éppen január végére lesz itt Salamon-szigeteki influenzajárvány?
– A pandémiák közötti járványok, amióta virológus vagyok, szinte kivétel nélkül mindig decemberben és januárban kezdôdtek. Attól is függ, hogy mikorra ér ide, hogy Európában hol indul el a járvány. Idén Spanyolországban rajtolt. Ebben a január végi jóslatban egy hibalehetôség biztosan van: nem is biztos, hogy lesz járvány, hiszen volt év, amikor elmaradt. Helyi gócokban persze biztosan lesznek fertôzések, csak az a kérdés, hány embert dől ágynak. S ha felhasználnálják a rendelkezésre álló 1,3 millió adag vakcinát, akkor a nagy kockázatnak kitett krónikus betegek és idôsek nem lesznek fenyegetett helyzetben. Élve megúszhatják a fertőzést.
l Tudható, hogy hány áldozata és szövôdményeket is kapó betege lenne a járványnak?
– Nehéz megjósolni. A statisztika szerint, ha influenzajárvány van, akkor mindig kimutatható kisebb-nagyobb mértékû többlethalálozás a hasonló, de járvány nélküli idôszakokhoz képest. Amikor a hongkongi világjárvány volt 1968-ban, akkor a megbetegedettek közül Magyarországon ötezren haltak meg. Ám azóta sokat fejlôdött az orvostudomány. A katonai virulógusok egy korábbi vizsgálatából az is tudható, hogy a nem oltottaknak a fele, az oltottaknak pedig a 95 százaléka egyáltalán nem lesz beteg.
l Állítólag az enyhének ígérkezô Salamon-szigeteki vírus után egy-két hónappal jöhet egy súlyosabb is. Erre lát esélyt?
– Látok. Volt már rá több példa is, hogy az H1N1 után jött a H3N2-es hongkongi vírus is, amelynek a halálozási statisztikája már sokkal rosszabb; éppen a duplája az előbbinek.
l Hogyan védekezzünk a kór ellen?
– Aki fokozott veszélynek van kitéve, az kérjen ingyenes védôoltást, és az idôsek a Streptococcus pneumoniae ellen is. Ez utóbbi csak egyszer kerül körülbelül ezer forintba és tíz évig ad védelmet a kórokozó ellen, amely minden második szövôdményes influenzahalálért felelôs. S ha már itt a járvány, akkor szedjenek naponta legfeljebb napi 500 gramm C-vitamint, és ha csak tehetik, kerüljék a tömeget. Én ilyenkor, japán módra gézmaszkot is kötök a szám elé, még akkor is, ha kinevetnek miatta, hiszen a cseppfertôzés veszélyét csökkenti. És aki megbetegszik, az maradjon otthon!

 

Vasvári G. Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!