Elnök Úr! A rendszerváltás évében egy dinamikus, szimpatikus
fiatalembert láttam Önben és azt hittem, hogy Ön lesz a jövőben az
ország karizmatikus vezetője. Mára ebből már semmi sem maradt! Egy
hatalomért reszkető embert látok, aki csak politikus, aki működtet egy
Fidesz nevű szervezetet. Ebben a szervezetben az Ön politikus társai
nem a XXI. század gondolkodó lényei, a hazáért aggódó és tenni akaró,
pragmatikus emberek, hanem az Ön gondolkodásra képtelen, a megszerzett
pozíciók érdekében mindent eltűrő klónjai. Ezek az emberek a
rendszerváltás utáni időkben kedvesek, vidámak, rokonszenvesek voltak.
Ön ezekből mára mindenen és mindenkin átgázoló politikusokat nevelt.  A
hívei pedig, demagóg, populista szövegekkel tévútra vezetett rajongók,
a vezérelv fanatikus hívei, akik áldásos tevékenységének köszönhetően
azt hiszik, hogy az ország jólétének megteremtése elhatározás kérdése,
gazdasági alap és erőfeszítés nélkül.



Ennek jegyében Ön mindent meg akar akadályozni, ami jó irányú változással, a fejlődéssel kapcsolatos, ami el akarja takarítani a félfeudális Horthy-rendszer maradványait és a szocializmus megmaradt hordalékát. Pedig, a jövőben csak egy lesz állandó: a változás! Minden változni fog, és aki ennek ellenáll, az úgy fog járni, mint ahogyan azt az egyik balatoni vasúti átjárónál lévő tábla hirdeti: „A szerelvény ezen a kereszteződésen 30 másodperc alatt halad át! Még akkor is, ha Ön rajta áll!”
Elnök úr, miként lehet az, hogy Ön a rendszerváltozás után 17 évvel nem akarta megérteni, hogy a politizálás terepe a parlament, és nem az utca. Hogy nem lehet azt megérteni, hogy a magyar társadalom Európához való felzárkóztatásának nem lehet más alapja, mint a parlamenti politizálásra épülő, jogi kereteket teremtő, modern gépezetként működő kormányzati munka, amely az ellenzék segítségével előkészíti a nagy társadalmi elosztórendszerek átalakítását, valamint a társadalom nagy csoportjai, szereplői közötti megállapodásokat.
Ha Ön államférfi lenne, aki szereti hazáját, és szívén viseli annak boldogulását, olyan demagóg kérdést népszavazásra nem tenne fel, mint amilyet feltettek. Ilyen cselekedetre csak egy hatalomért reszkető politikus képes, államférfi nem! A Fidesz kérdései csak próbálkozás a zavarkeltésre, a kormány megbuktatására. Miként lehetséges, dacára annak, hogy Ön jogvégzett ember és nem tud különbséget tenni a népszavazás és a választás között? Biztos vagyok benne, hogy a magyar társadalom átlát a szándékán, és megérti a reformok elengedhetetlen szükségességét.
Ön folytonosan arra hivatkozik, hogy a mostani kormánynak erre meg arra nem volt felhatalmazása. Nagyon szelektív a memóriája Elnök Úr. Önnek sem volt felhatalmazása a háromhetente esedékes parlamenti ülésre való áttérésre, sem a kétéves költségvetés készítésére, és mégis, az akkori ellenzék minden tiltakozás dacára, bevezette az említetteket.
Valahol azt nyilatkozta, hogy ön sosem hazudott. Csak emlékeztetni szeretném: 400 km autópálya, 7 százalékos GDP-növekedés, a Torgyánnal soha. Mindannyian tudjuk, hogy mi lett ezekből, arról már nem is beszélve, hogy a törvényben rögzített nyugdíjemelést sem adta meg a nyugdíjasoknak. Akkortájt nem aggódott annyira a nyugdíjastársadalomért. Természetesen a Kaya Ibrahim- és a Josip Tot- ügy sem erősíti az Ön szavahihetőségét.
A médiában hallottam az Önök kormányprogramját. Miközben csökkenteni akarják az adó- és járulékterheket, tíz- és százmilliárdok kiadásával kívánják megnyerni a polgárokat. Miből? Elnök úr, miből? 
Elnök úr, ne reménykedjen az előrehozott választásokban, dacára annak, hogy most úgy néz ki, hogy a pártja nyerésre áll. A baloldalon végre tehetséges államférfi van vezető pozíció-
ban, aki nem a népszerűségi mutatókkal foglalkozik, aki nem demagóg szólamokkal akar szavazatokat szerezni, hanem felmérte, hogy az országot új növekedési pályára kell állítani, és ehhez strukturális változások szükségesek, melyek áldozatot követelnek a nemzettől, a jövő érdekében.
Ha Ön tanult vezetéselméletet, akkor tudnia kell, hogy minden döntésnek ára van, és mindig kötni kell kompromisszumokat. Ez okozza ezt a látszólagos káoszt, amely minden nagy rendszer átalakításának természetes velejárója, az első időkben. Most fog következni a káosz megzabolázása.
Ön az általam választott miniszterelnök urat az őszödi beszéd miatt állandóan hazugsággal vádolja. Ilyen megrázó, jobbító szándékú beszédet én még az országban nem hallottam. Ajánlok Önnek egy fogadást, egy az ezerhez: 15-20 év múlva az elhíresült „őszödi beszédet” az iskolákban tanítani fogják, mint az új reformkor kezdetét. 
Ha Ön államférfi akar lenni, egy valójában nagy formátumú politikus, aki lenni akart a rendszerváltás éveiben, akkor az egyéni érdekeit félretenné a választásokig, a kormány mellé állna, és nem csatatérré változtatná az egész országot, úgy, ahogyan ezt Németországban tette az akkori ellenzék, pár évvel ezelőtt. Ezt követően 2010-re készíttetne a szakértőivel egy pragmatikus programot, amelyet ütköztetni lehetne a többi párt elképzeléseivel, úgy ahogy ez egy polgári demokráciában szokásos.
Dr. Spáth Tivadar, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!