Január másodikán a leghíresebb közlekedési vállalat, a BKV, elkezdte
értékesíteni a januári bérleteket. Hatalmas kígyózó sorok voltak a
pénztáraknál. Az emberek, akik ott álltak, mindent és mindenkit
emlegettek. Például Gaskót, azért, mert nem értették, hol is van
ilyenkor az „emberszerető” szakszervezeti vezető, meg hogy miért nincs
demonstráció az Akácfa utcai BKV-központnál, miért nem védi ilyenkor
sem Gaskó, sem Cser az embereket, akik órákig várták a hidegben
fagyoskodva a lehetőséget, hogy meg tudják venni  Európa legdrágább
bérletét, amiért zéró szolgáltatást kapnak.


Említették Demszky urat is, akinek nem kell sorban állni, a szolgálati luxuskocsi beviszi a városvezetőt az irodáig. És természetesen szóba kerültek a BKV vezetői, akiket már január másodikán Demszkynek ki kellett volna rúgni.  Egy dolgozó embernek, aki siet a munkába, egy rokkantnak, aki két mankóval áll, egy anyának, aki gyermekkocsit ráz, mert a pici sír, nem mindegy, meddig kell ácsorognia a hidegben. Nem beszélve arról, hogy például a Nyugatiban két pénztárból csak egy működött egy nagyon ideges pénztárosnővel. A Batthyányi téren két ablakocska volt nyitva a négyből. A Moszkva téren kint, a nagy hidegben álltak az emberek.
Persze nem volt ott senki a BKV-től, őket ez nem érdekli, a hatalmas fizetésüket meg fogják kapni. Nem volt ott Kákosy Csaba, aki szépen kiseperte a MÁV Start vezetőségét, de a bebetonozott BKV-királyokat nem merte bántani. Nagyon szomorú az egész. Szomorú azért, mert nem volt ott egy parlamenti képviselő és egy fővárosi honatya sem. Ők drága nyugati kocsikkal járnak, és fogalmuk sincs arról, hogy mennyit szenvedtek az emberek. Szomorú, mert a Gaskó-féle operett-
sztrájkvezetők ilyenkor még nem pihenték ki a szilveszteri fáradságot, szomorú, mert Budapesten élünk, ahol rengeteg a külföldi, akik szintén ott álltak. Jegyet akartak venni a BKV járataira, és nem értették, hogy ebben a zord, ködös, fagyos időben mi lehet a városban. Viszont ott volt Vitézy, aki a BKV felügyelőbizottságát képviselte, és aki szintén nagyon fel volt háborodva. Azután beült a szép, meleg kocsijába, és elhajtott. Pihenni. Mi meg álltunk, és azt gondoltuk: hol van ilyenkor László atya, legalább egy imával segíthetett volna, hogy nem fagyjunk meg. De ő sem tudott eljönni. Levágatta a haját, így sztrájkolt az egészségügyért. Jávori Gitta, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!