Stressz a munkahelyeken, vállalatok stresszben?

A TESZ Alapítvány szakértője szerint az imént említett egészségi problémákat néhány évtizede még nem tartották komoly bajnak, például hagyományosan a stresszt nem, mint a dolgozót érő külső, káros hatást említették, hanem az illető teherbírás problematikájának, gyengeségének vélték, sőt gyakorta ma is akként nevesítik.
A fárasztó, fájdalmas, monoton, főleg emeléssel járó munka, a kézi tehermozgatás, a hajolás, -fordulás – lásd a mezőgazdasági tevékenység a földeken –, a nehéz fizikai feladatvégzés, a testet érő vibráció, a számítógépes munkahely stb. mind-mnid olyan elfoglaltság, amely a váz- és izomrendszeri problémák létrejöttének forrásai. A hátfájdalom éppúgy lehet a gerincoszlop csontjainak, porcainak, tartószalagjainak izmai-
nak, az izmait borító vékony hártyáknak, mint a csigolyák közül kilépő idegdúcoknak a tünete. A legtöbb panaszt húzódások, sérülések, napi feszültségek, és sajnos a helytelen tartás okozza. A fájdalmat az ülőmunka, az elhízás és uram bocsá’, akár a túl nagy mell is okozhatja. A túlsúly porckopáshoz „segítve” a gerincet, a csípőt, a térdízületet megterheli.  Az ízületi kopások elviselhetetlen fájdalommal, később mozgásképtelenséggel járhatnak, s bár nem halálosak, átlagosan tíz évvel rövidíti meg az életet.
Munkahelyi stresszhez vezethet például, ha a dolgozónak nincs kontrollja a saját munkája felett, ha kötelességei és jogosultságai nincsenek szinkronban egymással, ha túl sok, vagy túl kevés munkát kell végeznie, ha úgy érzi, munkáját eléggé nem ismerik el. De az iméntieknél sokkal „hétköznapibb” munkahelyi helyzetek is okozhatnak krónikus stresszt, mint például a feszült személyes viszonyok, az állás elvesztésétől való állandó félelem, vagy a munkakörhöz mérten a dolgozó által túl alacsonynak ítélt fizetés.
A stressz közvetlenül és közvetetten is hat az emberre, a dolgozó teljesítményét csökkenti, hosszú távon egészségkárosító. Különböző kutatások azonban rácáfolnak az efféle vélelmezésre, mert bebizonyosodott, hogy a jól kezelt munkahelyi stressznek pozitív gazdasági hatásai vannak, ezért a vállalatvezetésnek érdemes a munkahelyi stressz csökkentésére törekednie.
A felmérés szerint a munkahelyi hiányzások többségét szinte minden tagállamban a váz- és izomrendszeri problémák okozzák. Néhány tagországban a munkavállalók kártérítésére kifizetett költségek 40 százaléka emiatt keletkezik, ami az ország egészére nézve a bruttó hazai termék (GDP) 1,6 százalékát is elérheti.
A munkahelyi egészségprogramok „hagyományos” szolgáltatásai részben alkalmasak a stressz-szint csökkentésére. Már az is, ha egy vállalat gondot fordít dolgozói egészségére, pozitív hatású lehet, hiszen igenis a dolgozók értékelik, hogy fontosak, hogy számítanak rájuk.
Jó hatásúak a közösségi, az egyéni sportprogramok lehetőségének a megteremtése, hiszen a mozgás remek ellenszere a krónikus stressznek. De tudni kell, hogy a fitneszbérlet és az ezzel rokon juttatások a problémáknak legjobb esetben is csak részleges, a munkáltatónak könnyű megoldását jelenti, a már meglévő bajt kezeli, de nem tesz annak kialakulása ellen. Pedig a krónikus stressz forrásai a munkafolyamat legmélyéről fakadnak, azokat megtalálni, megszüntetni, de legalábbis mérsékelni, lényegesen nehezebb, mint azt a bizonyos bérletet megvásárolni.
Vajon hány olyan, egészséget romboló, a termelékenységet is csökkentő tényezővel kell együtt élni a munkahelyeken, amelyeket, ha leépítendő káros hatásokként kezelnének, akkor odafigyeléssel kiküszöbölhetőek lennének. Tény, nagyon nehéz megtalálni azt a pontot, ahol a stressz még serkentőleg hat, s nem csökkenti a munkavállalók teljesítményét.  Mint ahogy az is tény, a dolgozó munkahelyi egészségi állapotának alakulásáért, maga az érintett is felelős. Nem lehet mindent a munkáltatóra fogni, ahogy a mondás tartja, mindenki a maga szerencséjének kovácsa, úgy igaz az is, a saját egészségéért az egyénnek is tennie szükséges… 
Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!