Rafael Benitez és a halálhír

A spanyol mestert az után hozták hírbe a „nagy kaszással”, hogy a korábbi sikereket követően a mostani szezonban kezdtek elmaradozni a fajsúlyos eredmények: a szigetország élbajnokságában, a Premier League-ben botladozik a csapat, s nemhogy az első hely, de egyáltalán a bajnoki dobogó legalsó foka is mind inkább távolodni látszik az ötödik helyen kullogó Benitez-legénységtől. Ráadásul az angliai sorozatok egyikében, az arrafelé nagy becsben tartott FA-kupában is nehézkessé vált a jelen: a múlt heti, harmadik fordulós fellépésén tudniillik csak döntetlenre volt képes a harmadosztályú, ennél fogva egy Liverpoolnak a dolgát elvben megnehezíteni képtelen kiscsapat, a Luton Town ellen. Bár a kupaszabályok szerint „iksznél” meg kell ismételni az összecsapást, ennél fogva a Vörösök még továbbjuthatnak, Benitez helyzete megingott.
Tegyük hozzá rögvest: nem először, hanem már jóval korábban labilissá vált a pozíciója a különben világszerte ismert és elismert szakvezetőnek együttesénél, egyenes összefüggésben azzal, hogy a Liverpoolnak a múlt év elején új, amerikai tulajdonosai lettek, akikkel hamar összerúgta a port a 47 éves ibériai tréner. Természetesen a pénz volt az oka nyitó összezördülésüknek, mert a tengerentúli üzletemberek, George Gillet és Tom Hicks rossz néven vették, hogy a spanyol menedzser azonnal a csapaterősítésre fordítandó fontmilliók garantálásának erőteljes igényével lépett fel velük szemben. A követelést idegenkedve fogadó amerikaiaknak ennél fogva akár kapóra is jöhet a Pool jelenlegi gyengélkedése, s kitehetik a szűrét a követelőző Beniteznek, ha maradnak a gyenge eredmények. Még akkor is megválhatnak a mestertől, ha egyébként mind a futballisták, mind a szurkolók jóformán egy emberként ragaszkodnak hozzá.
Persze a nyílt kenyértörés vélhetően még odébb van, ám több mint figyelemre méltó, hogy a Lutonnal játszott 1-1 után az angol bulvársajtó egyik szócsöve, a News of the World nemtelen egyszerűséggel „leélőhalottazta” Benitezt, mint akinek már csak napjai, legfeljebb hetei vannak hátra – mármint a kispadon. A lap a legbiztosabb „hullafolt” jeleként értékelte azt, hogy a tulajok és a spanyol között hovatovább két hónapja semmi kapcsolat nincs, magyarul: nem beszélnek egymással, márpedig az ilyesmi általában nem szokott jót jelenteni a klubközi kapcsolatban alárendelt fél szempontjából. Azzal együtt sem, hogy Benitez szerződéséből amúgy még két év hátravan, s hogy a szakember szívesen maradna is a Mersey partján, csapatánál. „Az Anfield Roadon akarom folytatni” – nyilatkozta, de meglehet, hiába, s az akarásnak nyögés és elküldés lesz a vége. Hacsak csapata nem segíti ki a kátyúból…
A londoni Sun szerint például azzal, hogy továbblép az FA-kupában, s ami még fontosabb – már persze, amennyiben addig türelmesek maradnak irányában az amerikaiak –: ha a Liverpool, a két évvel ezelőtti győztes a Bajnokok Ligájában sikerrel veszi az idei első akadályt, a februári, nyolcaddöntős párharcot az olasz Internazionaléval szemben.  Mert ebben az esetben már jóval nehezebb lenne a (Benitez-)nyaktörő mutatvány végrehajtása a minden szempontból fontos tulajdonosok részéről.
A Mirror friss fejleményként mindenesetre már azt tálalta, hogy igen is volt már idei megbeszélés a felek között, ám az újság szerint nem a viszony rendezéséről, hanem a békés elválás lehetőségéről tanácskoztak a felek.  Az Anfield Road-i klub új birtokosai a körön belülről kiszivárgó információ szerint már az utódot is meglelték, méghozzá Jürgen Klinsmann személyében, akivel New Yorkban randevúztak. A német labdarúgás emblematikus alakja, aki a nemzeti válogatottat a tavalyelőtti, németországi vb-n egészen bronzéremig vezényelte, a kapitányi posztról történt önkéntes leköszönése után visszatért az Egyesült Államokba, ahol jó pár esztendeje él, és állítólag igen közvetlen kapcsolatot ápol Hicksékkel.  Ennek, mármint a „németesítésnek” viszont ellentmond, még pontosabban: immár ki is zárja a lehetőségét, hogy Klinsmann két napja megegyezett a Bayern Münchennel és Amerikából a bajor együttes szakvezetői székébe tér haza.
A Guardiannál eleve nem Klinsmann volt a lehetséges Benitez-csereember, hanem a Chelsea-től menesztett, s hónapok óta munkanélküli Jose Mourinho. Az önhittségéről, felfuvalkodottságáról (is) elhíresült portugál akár azonnal szíves-örömest leülne a Liverpool kispadjára, ami azért is állítható bizonyossággal, mert nyomuló önjelöltként Mourinho mester szinte csak Magyarországra nem jelentkezett még be, máshová viszont igen. Nemrég még az angol válogatott szövetségi kapitánya kívánt lenni, aztán – amikor az olasz Fabio Capello lett a befutó – gyorsan váltott, szinte egyszerre kívánva meg az FC Barcelona és az AC Milan (persze szintén betöltött) vezetőedzői posztját. Amikor kiakolbólították a londoni Kékektől, kinyilvánította, hogy soha többé nem kér angol klubcsapatból, mostanra azonban, átunatkozva majd’ félévet Portugáliában, már újfent érdekelné a ködös Albion, közelebbről a Liverpool is. Ahol azonban – ma még legalább is – spanyol kézben van a szakmai munka irányítása. Hal(l)ottakról jót vagy semmit, mondhatnánk, de ha Benitez túléli jelenlegi „holtpontját”, és mégis maradni fog, Mourinho kénytelen lesz újabb célt, helyesebben újabb, általa betöltendő tréneri állást keresni magának. Egyszer valahol csak sikerül neki. Megjegyzendő, és a portugálhoz továbbítandó hír: nálunk, az élvonalban, jelenleg sem Tatabányán, sem Siófokon nincs vezetőedző…

(Jamzon)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!