Jogi senkiföldjén a Fidesz

A Fidesz  mostani javaslata az alkotmány egy olyan pontján alapul, amely mindeddig csupán elméleti lehetőség volt. A téli szünet utáni első ülésnapon szavazhat a Ház – az egészségügyi törvény végszavazása előtt – arról, hogy igent mond-e a megerősítő népszavazásra e törvényről. Amennyiben erre az „egyszerű többség” megvan, akkor nincs szükség népszavazási aláírásgyűjtésre, illetve hitelesítésre  sem. Ebben az esetben a köztársasági elnöknek nincs joga a neki visszaküldött törvényt kihirdetni addig, amíg ezt a népszavazási eredmény meg nem erősíti. A javaslattevő Fidesz természetesen abból indul ki, hogy a „nem” voks győzne a népszavazáson és így nem léphetne életbe a törvény.
Megfigyelők szerint a Fidesz a maga javára szeretné fordítani azt, hogy az alkotmány, illetve a vonatkozó hatályos törvény elnagyoltan érinti a megerősítő népszavazás ügyét. Tóth Zoltán választási szakértő szóvá teszi:  sem az alkotmány, sem a Házszabály nem érinti a gyakorlati szabályozást. A szocialista Avarkeszi Dezső szerint a megerősítő népszavazást az bonyolítja, hogy nincs végrehajtási rendelete, nincs erről házbizottsági, vagy ügyrendi bizottsági állásfoglalás és a Házszabály arról sem rendelkezik, hány képviselőnek kell kezdeményeznie a megerősítő népszavazást. Egy másik nyilatkozat szerint a Fidesz a „jogi senkiföldjére” tette be a lábát. (A jogi feltételrendszer bizonytalanságán túl is  úgy tűnik,  hogy még az „igenek” igen valószínűtlen parlamenti többsége esetén sem  lenne garantált az az expressz sebesség, amely egyidejű népszavazást tenne lehetővé a már említett három kérdéssel. A Ház döntését ugyanis nyolc napon belül meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon. E testületnek egy hónapja van a döntésre, azután a köztársasági elnöknek 15 napja marad arra, hogy kiírja a népszavazást…) 
Az egész üggyel kapcsolatban a fő kérdés az, miért kezdeményezte a nagyobbik ellenzéki párt ezt a lépést. Fidesz közeli forrásaink azt hangsúlyozzák, hogy Orbánt nem igazán nyugtatták meg a legutóbbi közvélemény-kutatói elemzések, amelyek szerint a „háromkérdéses népszavazás” esetén valószínűsíthető nemcsak az igenek többsége, hanem az eredményesség is. Az adatok alapján egyesek állítólag arra figyelmeztették, hogy a támogató bázis részben „puha”, nem kötelezte el magát végleg. Ebbe az irányba mutatnak a korábban homogén orvostársadalom  megosztottságának jelei is. „Az orvosok ezúttal a vizitdíj mellett” – ezzel a címmel adott legutóbb hírt egy internetes portál a családorvosok aggodalmáról, akik havonta 150-200 ezer forinttól eshetnek el. Sok orvos már beépítette családi költségvetésébe a vizitdíjat, egyesek ebből törlesztik hiteleiket. Ilyen körülmények között az ellenzéki párt szeretett volna „többszöri biztosítást”, vagyis azt, hogy az egész tervezett egészségügyi rendszert hatálytalanítsák, ne csak a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Mindenesetre a Fidesz  úgy hozta meg döntését, hogy annak a javaslatnak nyomvonalán haladt, amellyel valamivel korábban – a szélsőjobb zajos helyeslése mellett – Morvai Krisztina próbálkozott sikertelenül. (A Kuruc.info honlap ekkor így adott erről hírt: „Morvai megteszi az áruló Fidesz helyett: a lényegről kezdeményez népszavazást”).
A koalíció hivatalos válasza még várat magára. A szabad demokraták elutasították a fideszes tervet, az MSZP szóvivője azt ígérte, a válasz „kellő időben”, még február 11. előtt megszületik. Kiss Péter  pénteki televíziós interjúja azt vetíti előre, hogy az MSZP nemet mond azokra a kísérletekre, amelyekkel felül kívánnak írni törvényes parlamenti döntéseket.  Kiss szólt arról, hogy a Fidesz indítványát nem szakmai, hanem kizárólag hatalmi-politikai motívumok vezérlik, alaptalan félelmekre épül és azokat erősíti. A szocialisták viszont a rendszer kiépüléséig hátralevő időt a kérdések megválaszolására, tisztázásra, az emberek valós tájékoztatására kívánják felhasználni. A szocialisták álláspontjáról – vélik forrásaink – többet is megtudhatunk  a napokban tartandó frakcióülésük  után.

B. B. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!