A Fidesz közeli Inforádióban nyilatkozó Török Gábor intézetvezető politológus (Vision Consulting) pénteken este nagyon hasonló következtetésre jutott, mint egy héttel korábban a VH: a népszavazás időpontja határozottan csúszik az Orbán által előrejelzetthez képest és így valószínűtlen, hogy erre 2008 május-június előtt sor kerüljön. Közben azonban – a VH információja szerint – Orbán környezetében a hét végén már eldöntött kérdésnek tekintették, hogy lemondanak „hatigenesre” tervezett népszavazásukról: marad három kérdés. Ez összefügghet azzal az ismert fejleménnyel is, hogy három fideszes kérdés vonatkozásában (kórház-privatizáció, patikán kívüli gyógyszer árusítása, családi gazdálkodók elővásárlási joga) Kálmán László nyelvész feltette a maga kérdéseit, amelyeket az OVB a Fidesz analóg népszavazási kérdéseihez hasonlóan, ugyancsak hitelesített.



Most már bizonyosra vehető: amikor ez az ügy az AB-hoz kerül, a testületnek – mint egy volt tagja fogalmazott – a legfogasabb kérdést kell fennállása óta megválaszolnia. Arra kell feleletet adnia, hogy mi legyen az azonos tárgykörben megfogalmazott de ellentétes tartalommal benyújtott népszavazási kezdeményezésekkel. Az AB a maga időszámvetése szerint ebben az ügyben csak az „első három kérdésre” (tandíj, vizitdíj, kórházi napidíj) adott válasz után hetekkel dönt majd, ami akár november második felét is jelentheti. A párt tanácsadói abból indulnak ki, hogy ha nem akarnak kétszer nekiállni az aláírásgyűjtésnek, akkor az előbb említett kérdéscsoportra kell koncentrálni és el kell felejteni a másik hármat. Emellett szól szerintük, az is, hogy egyébként könnyen megtörténhet: az AB mind a Fidesz, mind Kálmán kérdéseinek zöld utat ad. A felmérések esélyt adnak arra, hogy ha ez bekövetkezik, akkor úgy a Fidesz, mint Kálmán kérdéseire többségi igen lesz a válasz. Mint egy Orbánhoz közel álló megyei vezető fogalmazott, ebben az esetben az egész népszavazási kezdeményezés bohózatba fullad.
Azt is figyelembe véve, hogy az „első három kérdés” emocionális-politikai töltete az erősebb, szinte bizonyosra vehető: a módosuló Fidesz-kezdeményezés csak e három kérdésről szól majd. Úgy tudni azonban, hogy Orbán gondjai ezzel nem oldódtak meg. Munkatársai egyfajta csapdahelyzetre figyelmeztették. Ha a propagandában nem emeli folyamatosan a tétet, akkor nem bizonyos az eredményességi küszöb átlépése. Ha viszont emeli, ha túl magasra teszi a lécet és azt érzékelteti, hogy a népszavazással kormányt buktat, akkor hívei csalódása rá fog visszaütni, hisz az igenek többsége eredményes népszavazáson sem vezet kormánybuktatáshoz. Vagyis nagyon finom kalibrálásra van szüksége.
A népszavazás így az adott körülmények között inkább kétélű fegyver, mint csodafegyver a Fidesz kezében. Talán ezzel is összefügg, hogy Orbán meglepő módon azt a Tarlós Istvánt állította a kampány élére, aki a megfordult uralkodó széljárás ellenére is képes volt vereséget szenvedni Demszkytől. Holott, mint fideszes berkekben nem is leplezett szemrehányással mondják, Orbán felkérhetett volna fiatalabb, dinamikusabb személyiséget, olyat, aki a párt soraiban szocializálódott. (Mint például Ádert, akinek még odébb van Brüsszel, vagy Kövért, aki ölni tudna a Fideszért, vagy akár Kósát Debrecenből, Rogánt az ötből…) Amögött, hogy épp Tarlóst választotta, az is meghúzódhat, hogy utóbbinak nincs bázisa a pártban, így a papírforma szerint könnyebben utasítható és adott esetben „a balhét is könnyebben elviszi”. Természetesen Tarlós is elkészítette a maga számvetését: olyan feltételeket támasztott, amelyek az elnökség egyes tagjának ellenérzését váltották ki. Végül az elfogadott feltételei között szerepelt, mint utóbb elmondta, hogy a kampánystáb hierarchikus rendben működjön, mert ő „senkinek nem akar könyörögni” az elgondolások végrehajtásáért. Elfogadták azt a kikötését is, hogy a kampány állását néhány hetenként ő együtt értékelje a Fidesz elnökségével. Ezzel Tarlós, aki nem Fidesz-tag, gyakorlatilag „elnökségi jogosítványt” kapott kezébe, sőt időlegesen övé a pártban „a második ember”, pozíciója, akárcsak Mikoláé, a nemzet főorvosáé volt az országgyűlési választási hadjárat idején. Ezen túlmenően ez a teljesített feltétele viszont azt is jelenti, hogy a kudarc, az esetleges eredménytelenség felelősségében vele az elnökségnek is osztoznia kell.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!