Somogy Dia a Magyar Televízió riportere és műsorvezetője 1994-ben a
Komlósi Oktatási Stúdióban került kapcsolatba először a
televíziózással. „Édesanyám küldött a riporter- suliba. Eleinte az
egészet játéknak tekintettem, melyet élveztem, de nem csináltam
görcsösen. Három évvel később, a TV2-nél gyermek és ifjúsági műsorokban
dolgoztam riporterként, később vezettem is ezeket. Sok mai riporter
életéből alapvetően hiányzik, hogy kipróbálják magukat különböző
élethelyzetekben; jó próba volt ez számomra. Minden szempontból
megfelelő környezetben dolgoztam. Sándor István volt a főnököm, őt a
Hét műsorvezetőjeként ismerhették. Tisztelem, mint újságírót, sokat
tanultam tőle a riportkészítésről és a kamera előtti létezésről. Nagyon
jó kezdet volt. Nem görcsöltem, a dolgok mentek a maguk útján. Sokszor
látom másokon a mindenáron való ragaszkodást és kapaszkodást, amit én
nem éreztem magamon” – mondta el.
„Elsősorban műsorvezetőnek tartom magam, azonban tudom, nem árt, ha az ember anyagokat is készít. Enélkül ellustul, agya eltompul. A tévézés számomra olyan munka, melyet hobbinak is tekinthetek. Bohém alkat vagyok, csak könnyed, színes műsorokban tudom elképzelni magam. Sosem panaszkodtam, hogy mennyit kell dolgoznom, az önbizalommal azonban voltak gondjaim. Egy-egy apró hiba miatt le tudtam magam a mínusz kettedik emeletre sodorni. Átléptem azonban ezen az időszakon, ma már sokkal kevésbé vagyok szigorú magamhoz” – magyarázta a riporter, aki a rádiózást is kipróbálta. „Klasszikus sporthírek és annak szerkesztése – ez volt a feladatom a Klub Rádióban. Két évet töltöttem ott, nagyon szerettem. A rádiózás nem könnyű műfaj, néha azt gondolom, nehezebb, mint a televíziózás. Jobban kell figyeljen az ember hangjára, ha pedig hibázik, nem tud korrigálni az arcával. Érdekes kirándulás volt. Elképzeltem magam beszélgetős műsor házigazdájaként, de végül feladtam a lehetőséget.”
Dia életében gyermekkorától kezdve meghatározó szerepet töltött be a sport, későbbi pályafutását is nagy részben ennek köszönheti. „Sportszervezői diplomám van, bent van a fiókban. Magyar szakra szerettem volna járni, nagyon szerettem az irodalmat, de tudtam, hogy az teljes embert és szivacs agyat kíván. Háromévesen korcsolyázni vittek szüleim, de hamar kiderült, hogy nem maradok sem alacsony, sem huszonöt kiló. Ráadásul rendszeresen megfáztam. A KSI teniszklubja csupán néhány méterre volt tőlünk, oda kezdtem el edzésekre járni. Tizenhat évet teniszeztem, első osztályú játékos voltam. A sport azóta is lételemem, a Tenisz Magazin cikkeinek nagy részét ma is én írom. Rendszeres futó lettem, a kiváló triatlonos, Kropkó Péter futóklubjába járok” – mesélte.
Sikernek könyveli el, hogy főműsorvezetőként dolgozott olimpián, Európa-bajnokságon és világbajnokságon. „Most a Bajnokok Ligája műsorvezetője vagyok. Schulek Csaba rá merte bízni ezt a műsort egy kék szemű, szőke nőre, pedig tudjuk, hogy a labdarúgáshoz általában minden férfi ért és kíméletlenül ítélkezik. Van egy rossz hírem a számukra: a foci Eb alatt is találkozhatnak velem.”
Á.D.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!