A HVG-ben nyilvánosságra került adatok a Magyar Gárda köztörvényes
múltú vezetőiről és tagjairól újra ráirányították a figyelmet arra,
hogy már több mint egy hónapja mérlegeli a bíróság azt, hogy megvonja e
a szervezettől a legalitást. Túlzott sietséggel az igazságszolgáltatás
ilyen ügyekben általában sem vádolható, most azonban ennek talán előnye
is lehet.
A bíróság a köztörvényes múltú megyei gárdakapitány ügye mellett figyelembe veheti az erőszakos és más bűncselekményekért jogerősen elítélt gárdisták eseteit is. Vagy elidőzhet a testület történelmi példáknál is: nem a mostani az első eset , amikor a „kemény magban” feltűnnek a bűnözők, hasonlók voltak annak idején a nyilaskeresztes fegyveres pártszolgálat gyökerei is. Amellett mérlegelhet a bíróság még mást is: mind több bizonyíték szól arról, hogy létrehozói a Magyar Gárdának olyan szerepet szánnak, amely messze túlmegy saját rendezvényeik biztosításán. Vona Gábor, a Jobbik és a Magyar Gárda első embere, már a legutóbbi sajtóleleplezés után utalt arra, hogy „a szervezet a közbiztonság javítását tűzte ki célul”. Szegedi Csanád Jobbik-alelnök pedig a minapi keszthelyi irodaavató ünnepen azt jelentette ki, hogy „a Magyar Gárda a XXI. század csendőrsége lesz.”
Ez magyarázatul szolgálhat a hangsúlyozottan katonai struktúrához, a szakaszoktól a zászlóaljakig. Lehet, hogy ezzel összefügg: az Usztics Mátyás helyébe lépő új országos gárdafőkapitánynak, Dósa Istvánnak a lapjelentések szerint katonai múltja van.
A jobboldalon egyfajta „lakmuszpapír-effektust” váltott ki az, hogy a leleplezések nyomán a Magyar Gárdára irányult a figyelem. Eltérően attól a szereptől, amelyet korábban Wittner Mária képviselő asszony vállalt, most a nagyobbik ellenzéki pártban nem találtak védelmezőkre a gárdisták. Egyes értesülések szerint ebben az újabb keletű fideszes óvatosságban az egyházi magatartásnak is komoly szerepe lehet. Jelzésértékű lehet, hogy a héten egy helyi római katolikus lelkész veszprémi érseki utasításra visszamondta a Magyar Gárda zászlajának korábban már beharangozott megszentelését. Forrásaink tudni vélik, hogy ez a Magyar Gárdára mondott „nem” megfelelt Erdő Péter bíboros-prímás intencióinak, őhozzá röviddel korábban figyelemfelhívó levélben fordultak roma vezetők.
Visszatérve a Fidesz óvatosabb magatartására, ehhez egy kiegészítés azért kívánkozik: nem azonos az országos és a „lokális” politika. Az olaszliszkai brutális gyilkosságról szóló egész újságoldalas tudósításban ezt is olvashattuk a Magyar Nemzetben: „A Jobbik a jogegyenlőséget sértő, a cigány etnikumot indokolatlanul kivételezett helyzetbe hozó törvények és rendeletek azonnali megváltoztatását és gyökeresen új szemléletű és szisztematikus romapolitika megvalósítását követelte”. Hogy, hogy nem – és ez indokolja a kiegészítést – a Jobbik ilyetén leplezetlenül rasszista követeléseitől a helyi önkormányzatok némelyikében már nem határolódik el más politikai erőkkel együtt a Fidesz: lásd Győr. Ott a héten tört ki a politikai vihar, amikor Szabó János 1993–94-es agrárminiszter (korábban FKGP-s országgyűlési képviselő, még korábban, a rendszerváltás előtt – a Hírszerző internetes portál szerint – katonai ügyész) azt mondotta egy bizottsági ülésen, hogy a cigányügyben két megoldás létezik, az egyik a kiirtás, a másik az eltartás. Szerinte, mivel az előbbi nem jöhet szóba, marad az utóbbi. A Fidesz-frakció e rasszista kirohanás után támogatta a szélsőségek elleni állásfoglalást, de megakadályozta azt, hogy ennek kapcsán név szerint említsék a Magyar Gárdát. Ennek nyomán a jelenlévő gárdisták – egy helyszíni beszámoló szerint „bementek a terembe és vastapssal jutalmazták azokat, akik kiálltak mellettük”.
A Magyar Gárda és más szélsőjobboldali szervezkedések esetében nemcsak a legalitás már említett kérdése vetődik fel: mind rejtélyesebbnek tűnik a pénzforrások dolga is. Nem tudni, miből ruházták fel a Magyar Gárdát és honnan fedezték az avató ünnepségek költségeit. Továbbá: miből tartják fenn „a Gárda hangját”, az amerikai szerverről működtetett Kuruc.info honlapot, amely a hét végén több cikkben is népszerűsítette a Magyar Gárdát és emellett mellesleg nyilas utódszervezetnek tartott organizációk találkozásáról is beszámolt: a korszerűsített honlap költségei egy megkérdezett szakember szerint havonta tízmilliós nagyságrendűek. A honlapon közölt kamu hirdetések biztos nem fedezik a költségeket.
B. B.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!