Nyugdíjemelés az Európai Unióban

Hazánkban nem lehet megvalósítani az Európai Unió több országában csak az infláció változását követő nyugdíjindexálást, mert az EU országaiban az átlagnyugdíj az átlagbér több mint 70 százalékát teszi ki. Magyarországon ez az arány 1990-ben 66,1, 2000-ben csak 59,1, és jelenleg is csupán 65 százalék. Ezért a hazai nyugdíjindexálás során a nettó keresetek változását is figyelembe kell venni. Bulgáriában, Csehországban, Cipruson, Lettországban, Svédországban és Szlovákiában a bérek, valamint az infláció együttes változása alapján állapítják meg a nyugdíjemelést. Szlovákiában azonban januárban a bruttó keresetek növekedését mérlegelik, júliusban meg a fogyasztói árak és a keresetek változásának együttes hatása alapján módosítják a nyugdíjak összegét. Svédországban a garantált nyugdíjemelés az árváltozások alapján történik, s a keresetarányos öregségi nyugdíj alakulása a jövedelmek változásától függ. Bulgáriában – hazánkhoz hasonlóan – a keresetek és az árak fele-fele arányban befolyásolják a nyugdíjindexálást. Hazánkban azonban az is kedvező, hogy az Európai Unió országaitól eltérően, még novemberben is nyugdíjnövekedést valósítanak meg, ha a tervezettnél magasabb a keresetek és a fogyasztói árak változása.
Belgiumban az életszínvonal növekedése, Finnországban, Olaszországban, Máltán a létfenntartási költségek változása alkotja a nyugdíjindexálás alapját. Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Luxemburgban, Por-tugáliában, Észtországban, Romániában, Spanyolországban csak az infláció alakulásától függ a nyugdíjak növekedése. Hazánkban is több közgazdász, így Békesi László is azt javasolja, hogy csak az árváltozást vegyék figyelembe a hazai nyugdíjindexálás során. Ez az álláspont azért nem fogadható el, mert így tovább nyílna az olló a bérek javára, és a nyugdíjak rovására. Azokban az országokban ugyanis, ahol csak az infláció befolyásolja a nyugdíj változását, hazánkhoz viszonyítva jóval kedvezőbb a nyugdíj-bér arány az előbbi javára. Lengyelországban – a többi uniós országtól eltérően – nem évenként valósítják meg a nyugdíjemelést. Csak akkor történik nyugdíjindexálás, ha az árak minimum 5 százalékkal emelkednek az utolsó nyugdíjváltozás évéhez viszonyítva.
A Magyarországon alkalmazott nyugdíjindexálás rendszere nemzetközi összehasonlításban is kedvező, azonban hosszú távon célszerű fokozatosan áttérni a béremelést követő indexálásra. Példa értékű, hogy az évi rendszeres nyugdíjindexálás mellett Magyarországon megvalósítják az országgyűlés által 2005-ben törvényerőre emelt 5 éves korrekciós programot, amely lépésről lépésre, 2010-ben fejeződik be. A több mint 100 milliárd forintot igénylő program mintegy 3 millió olyan nyugdíjasra vonatkozik, akiknek korrigálják az igazságtalan nyugdíj megállapítását.
Ennek alapján 2009-ben is folytatódik a korrekció az 1988–90, az 1997–98 között nyugdíjba vonulókra vonatkozóan, azonban 2009-ben az 1992-95 között nyugdíjazottak ismét 4 százalékos nyugdíjemelésben részesülnek, mert ebben az időszakban különösen méltánytalan volt az induló nyugdíjak megállapítása. 2010-ben ér véget a korrekciós program, az 1991-től rokkantnyugdíjba vonuló 540 ezer ember járandóságának növelésével. Dr. Takács Imre,
Hajdúszoboszló

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!