A héten volt a bemutatója a pesti bárkában Csehov Sirály című
darabjának a Bárka Színház és a kecskeméti Katona József Színház
előadásában. A Sirály 1896-os pétervári ősbemutatója botrányba fulladt,
de két évvel később a moszkvai Művész Színházban már sikert aratott a
darab. Ez az első olyan műve, melyben teljesen függetlenítette magát a
francia dramaturgiától.
A dráma cselekménye ugyanis megfoghatatlan, hiszen mindazt, ami egy cselekményre épülő mű eseménysorát alkotná, a darab nem mutatja be, mert az rendszerint a szín mögött vagy a felvonások között történik. A mű abból építkezik, ami a legkevésbé drámai, ezért hívják ezt a drámatípust drámaiatlan drámának, melynek Csehov így adja jellemzését: „Az életben az emberek nem lövik agyon és nem akasztják fel magukat minden pillanatban, nem lesznek szerelmesek és nem mondanak örökké bölcseket. Idejük nagy részét evéssel, ivással, nők vagy férfiak utáni hajkurászással és ostoba fecsegéssel töltik. Ezért ezt kell bemutatni a színpadon. Olyan darabot kell írni, melyben az emberek nem azért jönnek, mennek, ebédelnek, időjárásról beszélgetnek vagy kártyáznak, mert a szerző úgy akarja, hanem mert ilyen az élet. A színpadi életnek is ilyennek kell lennie.” P. É.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!