Lázs Sándor magyar-német szakos tanár tizenöt évvel ezelőtt egy
operatőr barátja segítségével kezdett dolgozni az MTV-nél, a Reggel
című műsorban. Később filmeket forgatott szkinhedekről és romániai
menekült gyerekekről Magyarországon.

 „Ezek az alkotások a Filmszemlén is szerepeltek. Mikor bekerültem a Híradóba, felhagytam a filmkészítéssel, napi műsorok gyártásával és külpolitikával foglalkoztam. A sors megóvott attól, hogy bármilyen nehéz döntést kelljen hoznom munkámmal kapcsolatban. Mindig olyan főnökeim voltak, akik igényes műsorokban dolgoztattak; a Magyar Televízió Híradóján kívül a Hétnél, a Panorámánál, az RTL Klubon pedig az Aktáknál kezdtem, majd a XXI. századot irányítottam” – mondta el a riporter. „Mindig szerettem a politikai műsorokat, azonban Magyarországon manapság a fiataloknak foglalják le ezeket a helyeket. Vajon jó döntés ez? Sok nyugati országban idősebbekre bízzák a hírműsorok készítését. Nekem mindenesetre szerencsém volt és nem a másfél perces műfajnál maradtam. Immár öt éve dolgozom a hosszabb lélegzetű XXI. században, ahol kultúrával, irodalommal és történelemmel foglalkozhatunk. A pontosságra törekszem és arra, hogy amit csinálok, szép legyen. Elvárom, hogy a képek logikusan következzenek egymás után és elmeséljenek egy történetet, azon felül, amit a szöveg elmond” – tette hozzá.
Déry Sáriról szóló filmjére a legbüszkébb. A színésznő kitelepítéskor halt meg, a tokaji hegy alatt. „Regényes életéhez sok ismert színész kapcsolódott, az ő sorsán keresztül másképpen lehetett bemutatni a Rákosi-korszakot. Bacsó Péter a Te rongyos élet című alkotásához kísérőnek kérte fel dokumentumfilmemet.”
A 2002-es Faludy-interjú alapján készült munkája, a Faludy szerelmei most negyvenkét művel versenyez. „Számomra a Filmszemlén csak a jelenlét a fontos. Mikor először vettem részt, persze nagyon izgultam, tudtam, hogy lobbiznak értem. Ma csupán azt gondolom, hogy dolgozni kell és ott lenni mindenhol, ahol csak lehet. Ismertem Faludyt régebbről, többször beszélgettünk magánemberként. Az ember tudott mindenfélét róla, én azonban szemérmes voltam és sosem faggattam intim dolgairól. Riporterként azonban nem lehettem szemérmes. A költő szigorú feltétele volt, hogy az anyagot csak halála után használhatom fel. Nyomasztó érzés volt. Szívesen mesélt arról, hogyan élt a kilencvenes és kétezres évek szorításában Magyarországon, hogy ünnepelt, elfogadott emberként is mennyire félt kiállni a nyilvánosság elé. Szexualitásában, szerelmeiben nem merte vállalni önmagát. Csaknem nyegyven évig élt együtt egy férfival, akit társaságban titkáraként mutatott be. Furcsa volt, hogy családján belül sem merte bevallani a dolgot. Mérhetetlenül vágyott a szeretetre. Kamera előtt nem merte elmondani viselt dolgait, hiszen sokkal többet árul el a kép, mint az írás. A kamera leleplez. Faludy ugyanúgy szenvedett, mit egy kisember. Mikor az interjú készült, már hajlmamos volt arra, hogy úgy csikarja ki az emberekből a szeretetet, hogy bekapcsolódott a bulváréletbe is. Fannihoz fűződő kapcsolata és a vele való meztelen fotózkodás távol álltak tőle. Ez mind arról szólt, hogy szeressék őt, hogy megpróbáljon olyan képet alkotni magáról, melyen a nagy költő ifjú hitvesével szerepel és marad meg mindenki tudatában.”


Á.D.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!