Drámai adat: hazánkban annak ellenére minden nap meghal valaki méhnyakrákban, hogy ez a kór kellő odafigyeléssel, tudatosítással és orvoshoz fordulással megelőzhető lehetne.
De térjünk csak vissza kis hazánkba, ahol ugyan jelenleg is működik alapszűrőprogram, de erről nem mindenki tud. A Méhnyakrák Megelőzési Héten ennek meglétét külön igyekeztek hangsúlyozni, a figyelmet ráirányítani, hiszen amíg csak az érintett korosztályok 30 százaléka megy méhnyakrákszűrésre rendszeresen nálunk – vagyis minden harmadik nő –, addig például a skandináv országokban ez a 90 százalékot is meghaladja…
Próbáljuk meg a számok tükrében ezt a gyógyítható, de elhanyagolt állapotában halállal végződő kórt áttekinteni. A nők körében világszerte méhnyakrák a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú betegség, Európában minden 18. percben meghal egy nő méhnyakrákban, Magyarországon évente 1200 új esetet fedeznek fel, s félszázan a kór miatt életüket is veszítik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy megírjuk, a rákmegelőző állapot szűréssel általában kimutatható, 20 százalékban viszont rejtve marad…
Amit a betegségről feltétlenül tudni kell. A méhnyakrákot egy vírus, az úgynevezett human papilloma – egyre ismertebb nevén – a HPV okozza. A betegség nem öröklődik, de nem is korfüggő, a rákot okozó HPV-vírus valamely fajtájával élete során csaknem minden nő találkozik. A rák kialakulásáért felelős HPV-típusok egyes esetekben idővel kiürülhetnek a szervezetből, másnál azonban a fertőzés tartóssá válik és a hosszú évek alatt a méhnyak sejtjeiben rosszindulatú elváltozást okozhat. A méhnyakráknál a vírus terjedése miatt rizikótényező lehet a rendszeres szexuá-
lis élet, továbbá a szexuális partner gyakori váltogatása is. Emellett számos külső tényezőről feltételezhető, hogy fokozza a tartósan fennálló HPV-fertőzés kialakulásának kockázatát, mint például a dohányzás, a genetikai hajlam, vagy éppen a fogamzásgátló tabletta.
A rák kialakulása több fázisban megy végbe, de a rákmegelőző állapot sokszor szűréssel felismerhető és gyógyítható. Másként fogalmazva, a kontroll nem ritkán valakinek az életet jelentheti.
A HPV a nemi szervek bőrfelületének érintkezése útján terjed, így a fertőzés ellen az óvszer sem nyújt biztos védelmet. A HPV-nek több mint 100 fajtáját ismeri az orvostudomány. Ezek közül azonban „csak” 15 rákkeltő. A méhnyakrákok majd’ háromnegyedét két vírustörzs, a HPV 16 és 18 okozza. Szerencsére ellenük védőoltásokat kifejlesztettek és kaphatók.
A méhnyakrák megelőzés első lépése lehet, hogy védőoltással megelőzzük a betegségért felelős HPV-fertőzést. A szűrés nagyon fontos, ám önmagában nem elég, mert magát a HPV-fertőzést nem előzi meg, „csupáncsak” a betegség felismerésére alkalmas. Bizonyítottan a védekezés leghatékonyabb módja a védőoltás és a szűrés együttes alkalmazása lehet!
Az oltóanyag a vírus elleni természetes immunitásunkat erősíti, a HPV leggyakoribb rákkeltő típusai által kiváltott, esetlegesen méhnyakrákot okozó fertőzés kialakulását megakadályozza. A teljes oltási sor három adagból áll, az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie.
A védőoltások receptkötelesek, a háziorvos, a házi gyermekorvos és a nőgyógyász is beadhatja annak, aki kéri.
A védőoltás minden nőnek ajánlott korosztálytól és HPV-státustól függetlenül. Az oltás után a rendszeres szűrést ugyanúgy folytatni kell! De célszerű oltani a szexuális életet még nem élő serdülőket éppúgy, mint az aktív nemi életet folytatókat, és életkortól függetlenül természetesen a fertőzésen már átesett nőket is.
Krasznai Éva
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!