Ízléstől és szimpátiától függően hívták-hívják pufinak, kövérkésnek, (túl)súlyosnak, daginak vagy éppen dagadtnak, egy dologban azonban rokon- és ellenszenvezők mindig is egyet kellett, hogy értsenek: Ronaldo a világfutball korszakos figurája. Olyan, aki ma is, túl a harmadik ikszen, nagyszerűen érti mesterségét, a cselvetést és a gólszerzést.
A különleges képességekkel megáldott, 31 éves brazil labdarúgóról az internetes világlexikon, a wikipedia többek között azt írja, hogy Ronaldo Luiz Nazario kiszámíthatatlan, a legváratlanabb megoldásokra képes, mágikus, pusztító erejű lövéseket megeresztő, jól célzó futballista. Hadd említsünk mi, magunk is egy „utolsó” jelzőt, amely szintén az ő nevéhez tapad, egy idő óta pedig önálló életet is él: Ronaldo, a fenomenális. A támadóklasszis, akit a focivilágban egyetemesen csak Fenoménnek emlegetnek. Merthogy valódi jelenség, mondhatni, ma már nemcsak „bensőségeit”, a futballtudományát tekintve, hanem külsőségeiben is.
Ami az előbbit illeti, a manapság inkább köpcösnek ható zseni – aki 183 centi magas, a „felebaráti” adatközlők szerint 75 kiló, valóságosan azonban 80 felett van… – tavaly januárban, tehát éppen egy esztendeje hagyta el a spanyol fővárost, és sokan gondolták azt, hogy távozása a Real Madridtól egyszersmind karrierje – de legalább is európai pályafutása – végét jelenti. Volt alapja a jövendölésnek: Ronaldo többször volt sérült, mint egészséges, és bár új, itáliai állomáshelyén, az AC Milanban a tavasz alapvetően jól sikerült neki – 14 bajnoki mérkőzésen 7 gól –, mielőtt teljesen rég(ebb)i fényében ragyoghatott volna, újfent kidőlt a sorból. Múlt nyári sérülése következtében aztán hónapokig egyetlen percet sem tölthetett a pályán, csak novemberben tért vissza a milánói csapatba – ami a megjelenését illeti: megnövesztett hajjal, kisebb túlsúllyal, egyetlen meccs erejéig. Aztán térde megint felmondta a szolgálatot, s csak most, az újesztendő első napjaiban alakult vissza labdarúgóvá: a Napoli elleni bajnokin a piros-feketék hívei a nagy Ronaldót, az igazi Fenomént láthatták viszont, aki az 5-2-es sikerből oroszlánrészt vállalt. Elébb lábbal, majd fejjel vette be a rivális csapat kapuját, tényleg legszebb napjait idézően játszott. Úgy, ahogyan az egy legutóbb Bajnokok Ligája-győztes, a klubvilágbajnoki titulust is elhódító együttes csatárkiválóságához illik. A nemzetközi szövetségnél, a FIFA-nál három alkalommal is az Év játékosának megválasztott, az Aranylabdát – az Európában futballozók legjobbikát megillető elismerést – két ízben is kiérdemelt Ronaldo mindazonáltal nem csupán a régi tudás felfrissülésének sikeres igazolásával rukkolt elő, hanem külcsínben is „bizonyított”. Nevezetesen a korábban éveken át hol kopaszon virító, hol a „letarolt” fejen, elöl csikófrizurát hordó játékos divatfiként is emlékezeteset alakítson. Először – az „őszi módinál” – még azzal tüntetett, hogy megnövesztette göndör haját, s a tar állapot helyett kacskaringós fürtökkel hívta fel magára a figyelmet, pár napja pedig megint új fizimiskával jelent meg: a milánói öltöző teljes „tagságát” meglepve, afféle „afro-dél-amerikai rapper” (fej)bőrébe bújt. A mintegy tucatnyi tincsbe tömörített, választékokkal teli hajék még az edzőt, Carlo Ancelottit is reagálásra késztette, aki egyfelől érzékeltette, hogy a csapattársak némelyike meg sem ismerte Ronaldót, másfelől a tréner maga pedig arról értekezett, hogy ha az ő fia lenne a brazil, bizony ezzel a külsővel nem engedné az ebédasztalhoz ülni. Mely kijelentés persze nem feltétlenül Ronaldót minősíti…
Ő maga inkább a jövőjével van elfoglalva, bár a „hajügyben” sem önkényes lépésről lehet szó, amint arra a jól értesültek rámutattak. Tudniillik a kopaszból „hajasbabásra” váltó futballista nem annyira a maga örömére, mint inkább egy svájci – természetesen hajnövesztő szereket forgalmazó cég – kívánságára „hajazott”, nyilvánvalóan tekintélyes summáért. Mindig jól jön egy kis jövedelemkiegészítés…
Arról nem beszélve, hogy főállású fizetését is igyekszik minél jobban rendezni Ronaldo, akinek a nápolyiak ellen szerzett duplája a piaci értékét is megnövelte. Ha tavaly, a sérült – értsd: a Milant szolgálni képtelen – ásznak állítólag már az elküldésén is gondolkodtak, mondván, hasznavehetetlen a támadó, akkor most már erőteljesen arról van szó, hogy meddig és mennyiért marad a Milan szolgálatában a brazil. A tárgyalások a héten megkezdődtek, már csak azért is, mert a labdarúgó szerződése június 30-án lejár.
A várható hosszabbításáról a Tuttosport című lap annyit tud, vagy vél tudni, hogy egy plusz egy évet kínál a klub, a klasszis azonban egy opció nélküli – egyben kétéves – kontraktust szeretne aláírni. Pozícióját erősíti Brazília legnépszerűbb foci-klubjának, a Flamengónak a bejelentkezése.
A honfitársak négy évre igazolnák le, Ronaldo azonban „hűségesküt” fogadott, amennyiben azt mondta, hogy hazatérni még ráér, inkább maradna Milánóban. A kérdés tehát csak az: milyen feltételek mellett? A Corriere dello Sport úgy tudja, hogy a 2009-ig érvényes szerződést a közeli napokban meg is kötik a felek. Konkrétumok nélkül is leszögezhetjük: amikor egymás tenyerébe csapnak, Ronaldo száját nem fogja elhagyni semmiféle „haj-jaj”…
(Jamzon)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!