Óvják Orbánt a győzelmi mámortól

Nem az volt szokatlan az elemzők szerint, ami benne volt, hanem az, ami ezúttal hiányzott belőle. Orbán ez  alkalommal  nem szólt arról, hogy a népszavazás vezet el a Gyurcsány-kormány bukásához. Orbán, mint megtudtuk, most hallgatott tanácsadói figyelmeztetésére, akik meggyőzték: 1. A koalícióban erős korrekciós hangulat van, de leváltási hangulat nincs. Emellett pedig kívánatos lenne az előny stabilizálására azok népszavazási voksát is megnyerni, akik meg akarják szüntetni a vizit- és a kórházi napidíjat, de nem tartják szükségesnek a miniszterelnök távozását. 2. Orbánt szakértői állítólag  arra is figyelmeztették, hogy a papírforma az utolsó pillanatig bizonytalan. Nem kizárt, hogy bizonyos módosítások az egészségbiztosítási törvény februári újratárgyalásakor befolyásolhatják a népszavazási részvételi  szándékot, illetve az arányokat. Ennek kapcsán esett szó értesülésünk szerint a vezetők között arról, hogy az újbudai képviselő-választás első fordulója a politikával szembeni közömbösség nem várt erősödését mutatta (a választópolgárok kétharmada nem szavazott), ami figyelmeztető jel a népszavazás tekintetében, éppúgy, mint az, hogy a  hagyományosan jobbra húzó kerületben az MDF jelöltje tíz százalékot kapott. 3. Óvatosságot sugalló tanácsok arra is figyelmeztették Orbánt, hogy a népszavazásokon rendszerint alalcsonyabb a részvétel, mint ahogy ezt az előrejelzések prognosztizálják. Ezért sem szabad eleve biztosítottnak tekinteni, hogy mindegyik kérdésben megkapják a kétmillió  igent. (A Median felmérésén a 2004-es népszavazás esetében öt százalékkal többen ígérték biztos részvételüket, mint amennyien végül voksoltak). Az előrejelzések szkeptikus kezelését javaslók felhívták a figyelmet „az elképesztő különbségekre” négy intézmény megállapításaiban. A kórházi napidíj megszüntetésével az egyik intézet legutóbbi vizsgálata szerint az emberek 83 százaléka, a másik ugyanakkor készült felmérés szerint azonban csak 43 százaléka ért egyet. Ez azt jelentheti, hogy az emberek – akár ugyanazon személyek – véleménye ezekben az ügyekben vadul ingadozik.
A következő időszakra, mint Fidesz közeli forrásaink mondják, az várható hogy az ellenzéki erő kerülni fogja a kormánybuktatásra vonatkozó időpontokat, ám a tüzet ezután is elsősorban a miniszterelnökre  összpontosítja. Ez tehát lényegét tekintve továbbra is a feszültség élezésének vonala, amibe pompásan belefér, hogy az ellenzéki párt és a hozzá közeli sajtó maximálisan kihasználja az SZDSZ „kikacsintásait”. A Heti Válasz szerint a szocialisták idegeinek „borzolását” szolgálja, hogy az SZDSZ népszavazási plakátok logója a vörös csillagot is tartalmazza. A hetilap SZDSZ-es informátora egyébként maga is „furcsállja,  hogy a szocialistákkal harmadik ciklusát töltő pártjának most hirtelen fontos lett az áttételes komcsizás”.
A Fidesz vezetés nem kételkedik abban, hogy a Parlament nyitóhetén elvérzik az egészségbiztosítási törvény megerősítő népszavazásra  vonatkozó indítványa, de már arra készül, hogy ezt pótlandó, „keresztülnyomja” az Albert házaspár hasonló indítványát. (Ez az általuk őszre tervezett újabb népszavazás megint 2-3 milliárd forintjába kerülhet az adófizetőknek.) A március 9-i voksolást követően folyik a rendezvények tervezése március 15-re, s ezzel kapcsolatban fontosnak tartják a jobboldali helyi ünnepségek elválasztását a Magyar Gárda,  a Jobbik és más szélsőséges, Árpád-sávos szervezetek rendezvényeitől. Ezt azonban „tapintatosan” kívánják megtenni, hogy ne kockáztassák a szélsőjobboldali szavazatokat, amelyekre feltétlenül számítanak. (Jellemző: Budapesten  a Fidesz nem szavazta meg, hogy a Magyar Gárda nemkívánatos  szervezet: „ezt nem tartjuk szükségesnek” –  mondta a többi közt Tarlós. Mosonmagyaróváron a jobboldali polgármester napirendre akarta ugyan venni ugyanezt a kérést, de a Fidesz-frakció képviselője nem értett ezzel egyet és levetette a napirendről. Vajon nem szolgál ez bátorításul azoknak a szélsőségeseknek, akik – egy sokak által botrányosnak tartott felmentő ítélet után – meghirdették ellenségnek tartott bírák, APEH-munkatársak, újságírók és mások „levadászását” az általuk „razzia” névre keresztelt akciójuk keretében?)
A felpörgő Fidesz-kampány irányítója a nyilvánosság előtt Tarlós István, aki az általa alapított Polgári Szociális Bázist vezeti. A gyakorlati irányítás mind nagyobb része azonban tudtunkkal Várhegyi Attila, volt szolnoki polgármester, Orbán régi harcostársa kezében összpontosul, aki az országos politikából még 2002 őszén vonult vissza, miután különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés miatt egyévi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Várhegyit két héttel ezelőtt nevezték ki Széles Gábor  –  az ötödik leggazdagabb magyar – cége, az  Első Magyar Médiaholding vezérigazgatójává: e holdinghoz tartozik az  Echo Tv, a Vital Tv, a  Magyar Hirlap és több vidéki sajtóorgánum.

B. B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!