Születésnapi mérlegkészítés az egyesztendős vizitdíjról

A vizitdíj fizetése alól egyébként vagy négymillió állampolgár eleve mentesült. Amúgy e díjak a praxisok költségeinek ötödét, illetve a kórházakban azok cirka egy százalékát fedezik – erősítik a páciensben a fogyasztói szemléletet, csökkentik az indokolatlan „csak úgy beugrom a dokihoz” betegforgalmat, s messze nem utolsó- sorban többletbevételt jelent az egészségügynek. A háziorvosok többsége tavaly, az év elején már szembesült azzal, hogy a korábban megszokottnál valamivel kevesebb pénzt kapott havi finanszírozásként, a költségvetési törvény módosítása alapján megszűnt ugyanis a praxisok sokéves amortizációs juttatása. Ezt a vizitdíj – a szaktárca szerint – pótolja majd, állították akkor fentről. Így is lett. Méghozzá bőségesen. Az eszköztámogatási díj – amelyet tehát elvontak – átlagosan 25 ezer forint körül volt ugyanis. A novemberben alakult Háziorvosok Országos Egyesületének az elnöke, Balogh Sándor a minap kijelentette, hogy „a vizitdíjból származó bevétel nagyon hiányozna a háziorvosoknak, elesnek azonban a pénztől, ha a népszavazás hatására eltörlik azt, hiszen a praxisok bevételének ötöde származik a vizitdíjból, ez átlagosan havi 150 ezer forint pluszt jelent, úgy, hogy a kártyapénz nem csökkent. Az egyesület elnöke éppen ezért azt kérte a szavazóktól: március 9-én annak szem előtt tartásával voksoljanak – a politikai üzenetektől függetlenül –, hogy a vizitdíjjal a választott háziorvosukat támogatják. Az SZDSZ ezek után tette közzé közleményét, miszerint nagyon fontos, hogy a vizitdíj előnyeit közvetlenül érző háziorvosok végre a nyilvánosság előtt is kiállnak a vizitdíj mellett – fontos ez azért is, mert a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István még ezekben a napokban is azért kampányol, hogy a háziorvosok bevétele az ötödével csökkenjen. Mint a közleményben fogalmaztak: tisztában van a párt azzal, hogy a háziorvosok vizitdíj melletti kiállása nem a kormány támogatását jelenti – azt azonban igen, hogy pontosan érzik: a vizitdíj ürügyén megszervezett, március 9-ére kiírt népszavazás a praxisuk biztonságát veszélyezteti.
Buda Éva budapesti, angyalföldi háziorvos, belgyógyász szakorvos – ma két felnőtt fiú édesanyja – még kisgyermekes mamaként, 1989-ben lett körzeti orvos a Fiastyúk utcai lakótelep centrumában lévő Esküvő-közi, ma már 24 órában működő rendelőben, azóta egyfolytában itt dolgozik. Állítása szerint nagyon jó az emberi kapcsolata is a pácienseivel, akiknek többsége szerinte megértette a változások lényegét. Van köztük, aki törvény szerint mentesül a fizetés alól, s akad olyan is, aki annyit kényszerül orvoshoz járni, hogy ha kérte, az önkormányzat vissza is térített számára már a befizetett vizitdíjakból. Buda doktornő úgy látja, senkinek sem kellene a szakmai kérdésekből politikát csinálni. Ő egyébként praxisát fejlesztette fel ez alatt a majdnem kerek esztendő alatt olyan eszközökkel, amelyek a betegeinek is plusz- ellátást nyújtanak, illetve segítik kollégái és az ő munkáját. Ezért ki is írta a rendelő ajtajára – megköszönve a betegek hozzájárulását –, hogy a tőlük kapott 300 forintokból mi mindent vásárolt. Íme: Tens készüléket vett, amely a reumás betegek fájdalmait enyhíti, egy nagy teljesítményű, önmagában is negyedmillió forintba kerülő Bioptron-lámpát, amely alkalmas a fekélyek, sebek gyógyítására, egy fénymásolót, amely lehetővé teszi, hogy a betegek zárójelentéseit, leleteit helyben és ingyen lemásolhassák. S egy papírvágó készüléket is beszereztek, hogy környezettudatosan ne pazarolják a fénymásoló papírt, hanem az olcsóbban beszerezhető nagy papírt vásárolják, s darabolják rendelői-irodai használatra. Szóval „nem dobozolnak” a papírvágóval, mint Örkény István Tóték című drámájában, szóval aki, nem tetszik, nem lesz négybe vágva… – nevetett a háziorvos. A szomszédos XIV. kerületben, Zuglóban egy háziorvosi praxisközösségben négyen dolgoznak együtt: két szakalkalmazott és két orvos. Az utóbbiak egyike, Ádám Ágnes háziorvos elmondta, hogy ő is kiírta a bejáratra közös köszönetüket, hogy pácienseik hozzájárultak a működési költségeik fedezéséhez.
Az egyik legnagyobb területet ellátó fővárosi Szent Imre Kórház és rendelőintézet főigazgató főorvosa, László Imre a VH-nak elmondta: ők a vizitdíj kétharmadát a helyi szakmai érdekképviseletek javaslatát elfogadva az eddigi, a dolgozóknak juttatott havi 2000 forintnyi étkezési utalványon felül további fejenkénti egységesen 4000 forintnyi utalvánnyal egészítik ki – ez mindenki számára, s az intézmény számára is adó- és járulékmentes, így gazdaságos. A kórház évi költségvetése 6,2 milliárd forint, a vizitdíj és az ápolási díj, azaz a kórházi napidíj tavaly február 15. és december 31. között összesen 56.916.900 forintnyi volt – azaz a költségvetés 0,8 százaléka. A statisztikák szerint vizitdíjat 91.646 fő fizetett 30.424.500 forint értékben,  ápolási díjat pedig 15.857 fekvőbeteg 26.492.400 forintnyit. Egyébként az intézményben vezetik a mentességet is: vizitdíj- és napidíj-fizetési kötelezettség alól betegeik 41 százaléka mentes volt, 30 százalékuk pedig azért fizetett csupán egyetlen vizitdíjat – míg közben ugyanazon a napon 2-8 vizsgálatot is elvégeztek nála, mert a beteg a Szent Imre Kórházzal együtt az intézménylátogatást előre úgy szervezte meg, hogy számára költség- és időkimélő, a rendelő és kórház számára pedig tervezhető legyen.
A fővárosi agglomeráció ékkövében, Szentendrén kilenc háziorvos működik. Hasitz Ágnes is megköszönte 2800 betegének a viztdíjakból – amúgy őértük – vásárolt készülékeket, így az új EKG-t, s azt a CRP-műszert, amely egyetlen csepp ujjbegyből vett vérből ki tudja mutatni azt, hogy a kór bakteriális avagy vírusos eredetű, azaz kell-e
antibiotikumot felírni és szedetni a beteggel, vagy ez csak feleslegesen megterheli a szervezetet, a pénztárcát. Hasitz doktornő viszont a fizetett vizitdíjjal kapcsolatban valami más, szerinte legalább ennyire, ha nem még fontosabbra is felhívta a figyelmet. Bár, mint fogalmazott, ezért lehet, hogy sok kolléga most majd legszívesebben „megégetné” őt boszorkányként. Ez pedig a következő: minden egyes vizitdíj mögött orvos-beteg találkozás, receptírás van – a vizitdíj az övék marad teljesen, de jelentési kötelezettséggel tartoznak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, így az OEP nyomon követheti a praxis működését. A vizitdíj, a számítógépes ügyvitel – az egyes orvosok által csepült „óriási adminisztráció” – az orvosnő szerint – az áttekinthetőséget, s igen, az ellenőrzést is segíti. Akinek ez fáj, ott baj van – mondta –, mert bizony már nem lehet csak úgy akár a piacon vagy az autó tetején receptet írni, mindennek nyoma kell legyen. Hasitz Ágnes szerint e szabályozottabb működést inkább az idősebb háziorvosok sérelmezik, akik – tisztelet a kivételnek – nem igen barátkoztak meg a számítógéppel, a megváltozott világgal… Megkerestünk még egy, távolabbi vidéki, Somogy megyei háziorvost is, ám ő nem adta a nevét. De elmondta: többgyermekes, sokat dolgozó asszisztense fizetését emelte meg, műszereket vett, szóval jól jött a vizitdíj, de nem kíván szembe menni a „helyi árral”, hiszen függ az önkormányzattól, márpedig a polgármestere a népszavazás mellett tört lándzsát.
Ari Lajos közgazdász, az Egészség-ügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgató-helyettese volt tavaly a miniszteri megbízott a vizitdíj-napidíj  fizetés rendszerének és technikájának kidolgozásért felelős miniszteri megbízott.  Szerinte túl azon, hogy dologi kiadásokra, eszközvásárlásra és -fenntartásra, a dolgozók legális adó- és járulékmentes juttatásaira fordítható a díj, jó, hogy transzparens is – s egyes orvosok azt még inkább azzá is teszik, mikor megköszönik betegeiknek, felmutatva  a „miért fizettünkre” a választ. Aki bölcs, az így tesz – mondta Ari –, hiszen az orvos-beteg partneri, bizalmi viszony kialakítását tovább építi ezzel. Még akkor is, ha autót vesz rajta a doktor, hiszen rohangál éppen eleget – így Ari Lajos, aki szerint az, ha tudja a beteg, hogy mire fizet, az ellenségeskedések leszerelésére is alkalmas…

(gündisch)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!