Több mint százezren vonultak szombaton az utcára a török fővárosban, hogy kifejezzék szembenállásukat egy alkotmánymódosítással, amely engedélyezné a fejkendő viselését a felsőoktatási intézményekben. Törökországnak az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében, az ehhez kötődő reformok részeként kell feloldania a fejkendőviselés egyetemi tilalmát – jelentette ki szombaton az ország külügyminisztere.

„Törökország világi állam, és az is marad”, „A kormány mondjon le!”, „Mindnyájan Atatürk katonái vagyunk” – ilyen és hasonló jelszavak alatt vonult a 125 ezresre becsült, többségében nőkből álló tömeg az Ankara központjában álló Atatürk-mauzóleumhoz. A felvonulást szervező 35 párt és mozgalom attól tart, hogy a fejkendő „rehabilitálása” az iszlám szigorúbb válfajának előhírnöke lehet Törökországban.
Előzőleg a török parlament illetékes bizottsága jóváhagyta a tilalmat rögzítő rendelkezés feloldásához szükséges alkotmánymódosítást. A döntés az alkotmányügyi bizottság péntek esti ülésén született meg. Cemil Cicek miniszterelnök-helyettes sietve leszögezte, hogy a fejkendővel kapcsolatos álláspont nem jelenti a világi alkotmányos rend megkérdőjelezését. Ali Babacan külügyminiszter azzal érvelt a testület döntése mellett, hogy Törökországnak az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében, az ehhez kötődő reformok részeként kell feloldania a fejkendőviselés egyetemi tilalmát.
A liberális politikusnak számító Ali Babacan külügyminiszter ankarai sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy a tervezett alkotmánymódosítás része azoknak a politikai reformoknak, amelyek előkészítik a stratégiai cél, az EU-tagság elérését. Egyúttal hangot adott annak a nézetének, hogy a fejkendő körüli felhajtás és a növekvő feszültség árt a külföldön Törökországról kialakult képnek. A kormány szerint az alkotmánymódosítás hozzájárul a szabadságjogok érvényesüléséhez, de közben megőrzi az alkotmányba foglalt szekuláris elveket.
Az ankarai törvényhozás a héten szavaz az alkotmány módosításáról. Az egyetemi tilalom feloldását a kormányzó Igazság és Haladás Pártja (AKP) és az ellenzéki Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) közösen kezdeményezte. Mivel e két pártnak együttesen hatalmas többsége van a parlamentben, az alkotmánymódosítás jóváhagyása bizonyosra vehető.
A másik ellenzéki párt, a Köztársa-sági Néppárt (CHP), a hadsereg vezetése és a felsőoktatási intézmények rektorai ádázul ellenzik a fejkendő hordásának engedélyezését az egyetemeken, főiskolákon. Azzal érvelnek, hogy ez veszélyeztetné Törökország alkotmányos rendjét (amely vallás és állam szétválasztásán alapul), és előmozdítaná a felszín alatt zajló iszlamizálódást.
Friss fölmérések szerint a 70 milliós ország lakosságának többsége egyetért a tilalom feloldásával. Törökországban különbséget tesznek az áll alatt megkötött egyszerű (Kelet-Európában is használatos) fejkendő (basörtüsü) és a szorosabbra kötött, a nyakat és a hajat is elfedő iszlám kendő (türban) között. A világi rendet féltők szemében főként az utóbbi számít egyfajta politikai-vallási beállítottság kifejezőjének.
Az Oszmán Birodalom összeomlásakor, 1923-ban Atatürk egy sor világi reformot vezetett be, köztük nyugati mintájú törvényeket, az arab írást felváltotta a latinnal, betiltotta az iszlám ruházat (benne a fez) viselését, és szavazati jogot adott a nőknek. A fejkendő viselésének tilalmát az 1980-as katonai puccs után vitte keresztül a hadsereg. Recep Tayyip Erdogan kormányfő érezhető támogatottságot élvez Európában és az Egyesült Államokban is. Pártfogói azzal érvelnek, az általa kormányzott Törökországot be lehet mutatni annak bizonyítékaként, hogy összeegyeztethető egymással az mérsékelt iszlám és a demokrácia.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!