Ellentétes megítélések a világjárványról

Utoljára a 60-as évek legvégén volt olyan influenza-világjárvány, ázsiai influenza, amelyet a H3N2 okozott, s szinte mindegyik földrészen pusztított, s majd 50 ezerre tehető áldozatainak a száma; az 1977-es orosz influenza nem volt pusztító – jelentette nemrég a Független Hírügynökség.
Jelentősen megnőtt egy minden eddiginél pusztítóbb influenza-világjárvány esélye, figyelmeztet az WHO: világszerte a humán influenzavírus okozza a legtöbb megbetegedést, évente sok-sok millióan kapják el a kórt. Közben 200 felett van már azok száma, akik madárinfluenzában haltak meg. Ez a kétszáz a földkerekség lakosságához képest elenyésző, mégis félünk a madárinfluenzától, pedig többnyire olyan távol-keleti vagy észak-afrikai országokban estek áldozatul, ahol szinte egy fedél alatt élnek sokan szárnyasaikkal, azaz beszippanthatják a fertőzött madár ürülékének porát…
Ha két kórokozó találkozik, és esetleg létrejön egy mutálódott változat, az milliók – a legrosszabb esetben akár 100-150 millió ember –  halálát okozhatja a nemzetközi szervezet szakemberei szerint. Tapasztalatok szerint 30-40 évente tör ki világjárvány. A tömeges megbetegedéseknek komoly gazdasági következményei is lehetnek: megbénulhatnak a közszolgáltatások, leállhat a közlekedés, akadozhat az élelmiszertermelés és szállítás, mondják a szakemberek. Az ENSZ pandémiás koordinátora, dr. David Nabarro – a Világbank és az ENSZ számításaira hivatkozva – azt mondja, hogy egy világjárvány körülbelül 2 trillió dolláros gazdasági veszteséget jelentene, ez az összeg megfelel a világ GDP-je 5 százalékának. Eddig csaknem 150 ország készítette el pandémiás katasztrófatervét, de ezek alig foglalkoznak a járvány kitörésével járó gazdasági és emberi következményekkel, a koordinátor szerint.
Dr. Molnár Kornélia, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) helyettes vezetője a VH-nak elmondta, a hazánkban már 2004 decemberében felállították a Pandémiás Bizottságot, és kidolgozták a Nemzeti Pandémiás Tervet. A bizottságot az országos tisztifőorvos hozta létre, s a tagjai közt orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek, kutatók, katasztrófavédelmi és egyéb szakmai kollektívák képviselői találhatók meg. Negyedévente egyszer bizonyosan üléseznek – de ha bármi gond adódna, akkor természetesen szükség szerint, azonnal. Amikor hazánkban, illetve a környező országokban megjelent egy-egy területen a madárinfluenza, hetente tanácskoztak. A pandémiás terv pedig Molnár szerint két, egymásra épülő  tervet jelent igazából: a felkészülésit, amely általános és átfogó, ebben az összes érintett tárca részt vesz, s az akciótervet, amely az azonnal „bevethető” intézkedéseket tartalmazza. Ide tartozik például az is, hogy milyen zárlatok, karanténok, utazási korlátozások, kiürítések, ellátási felelősségű körzetek lehetnek, ott milyen szórólapot juttatnak el minden családhoz – ebben már sikeresen vizsgáztak 2006-ban. A terv, amelyet a kormányzat a WHO-nak és Európai Uniónak – az Európai Betegségmegelőző és Járványvédelmi Központnak –  is megküldött, fent van a világhálón is, 2006-ban pedig helyszíni szemlén értékelték, s fogadták el a nemzetközi szakemberek. Az EU egyébként pandémia esetén 24 órán belül riadóztatna, válsághelyzetetre vonatkozó inbtézkedéseket hozva. Ezt az elfogadott tervet kell évente kell minden országban tisztiorvosilag felülvizsgálni, a gyógyító-megelőző munkában résztvevőket ennek megfelelően továbbképezni. Molnár Kornélia elmondta azt is: a helyszíni szemlén bebizonyosodott, hogy a magyar terv jó és alapos – ezen a bejáráson ugyanis a külföldi „vizsgáztatók” elmondták, a tervet olvasva azt hitték, csak leírva létezik, s csak úgy olyan szép és jó az, valójában nem vesszük „olyan komolyan”. Kellemesen csalódtak…
Az influenza veszélyt jelent nem csupán az emberek, hanem az állatok egészségére is. Miközben általában a világméretű influenzajárvány kitörésének lehetőségét vizsgálják aggodalommal, gyakran elfelejtik, hogy egy „közönséges” influenzaszezon is úgy negyedmillió ember halálát okozza világszerte, általában a legyengült, más, krónikus bajjal küszködők közt arat. Ezen kívül a házi szárnyasok megbetegedése óriási gazdasági veszteséget okoz, és közvetlenül érinti az élelmiszer-biztonságot, megélhetési lehetőségeket. Készen van már a magyar vakcina, amely a madárinfluenza ellen – de csak az ellen – hatékony. Két éve történt az a bizonyos emlékezetes „miniszteri” oltás, amely a szakemberek szerint nem elsősorban politikai okból volt fontos, hanem azért, mert a WHO arra volt kíváncsi: mi történik, ha egy világjárványt okozó új vírustörzs jelenik meg. Vajon elég jók-e a mai vakcinagyártási technológiák arra, hogy az immunitást egy védtelen ember számára is biztosítsák? Akkor a világon tizenkét gyár készített madárinfluenza-vakcinát és csak kettôé volt olyan jó, hogy már egyetlen oltással kialakította a védettséget. E sikeres két cég közül az egyik miénk, a pilisborosjenői székhelyű Omninvest Oltóanyaggyártó és Kutató Kft., amely 1995 óta készít különféle vírusok elleni oltásokat. A kormányzat lekötötte a kapacitását, a magyar lakosság pandémia közeledtével garantáltan hozzáférne a szükséges vakcinához. Pár hónap alatt több millió adagnyi védőoltóanyagot tudnának előállítani.
Berencsi György virológus profeszszor – mint már többször elmondta – nem hiszi, hogy a madárinfluenza vírusa emberrôl emberre terjedôvé átalakulva hatalmas világjárványt okozhat, s szerinte a legnagyobb csúsztatás, a téma „felfújása”, ha a sajtó e H5N1 madárvírust – amely ellen két esztendeje miniszterek vállalták, hogy kísérleti oltást kapjanak – „emberre is veszélyes” kórokozónak nevezi. A madárinfluenza a szárnyasok belében szaporodik, az emberi influenza pedig a légutakban. Ahhoz, hogy közvetlenül kaphassuk el a madárinfluenzát, például az kellene, hogy belélegezzük mondjuk a csirkeürüléket, amire mifelénk azért csekély az esély. Az igazi kockázat egy ilyen átalakulásra, az, ha egy olyan élôlényben, mint a sertés – amely a madárinfluenzát és az emberi influenzát is elkaphatja – egyidôben találkozik a kétféle kórokozó, s közöttük géncsere történik. Ez pedig nem kizárt, hisz’ így következtek be az influenza világjárványok 1890-ben, 1918-ban, 1957-ben és 1968-ban is.

G.M.–K.É.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!