Örömmel olvastam Martin József „Ellenőrzés minden mennyiségben” című
írását. Mon-dandójával nemcsak egyetértek, de szeretném fokozni is azt.
Régóta vesszőparipám az indokolatlan sebességkorlátozás, a 20 és 40
kilométeres sebességkorlátozó táblák elburjánzása. Amit például
útépítéseknél kiraknak és kint hagynak hétvégeken, sőt hármas
ünnepekkor is, amikor ott a kutya sem dolgozik.


A 6-os út (még ma is befejezetlen) tengelyterhelés-növelő felújítása, pontosabban a Dunaújváros és Érd közötti szakaszának felújítása (amit volt szerencsém több alkalommal megtapasztalni), állatorvosi ló ebben a tekintetben.
Mint már máskor is megírtam, a mai magyar valóság az, hogy a közlekedési táblák hitele, elfogadottsága a béka feneke alatt van, mert nem azt üzenik, hogy vigyázz, pórul járhatsz, ha nem veszed figyelembe a jelzésemet, hanem többnyire azt, hogy felelősségáthárítás miatt van a sok korlátozás. A felelősségáthárítás dolgában „kiválóak” az útépítők, útkarbantartók, útüzemeltetők, és kellően lusták is. Nem veszik a fáradságot, hogy csak akkor és csak annyi tilos és sebességkorlátozó táblát helyezzenek ki, amennyi valóban szükséges, illetve a feleslegessé válókat nem takarják el, nem szedik le.
A közúti közlekedésben a jogszabály megkülönböztet abszolút és relatív sebességtúllépést. Utóbbin azt érti a jog, hogy a sofőr nem a látási és útviszonyoknak megfelelő sebességet választott. Tehát ködben, jeges úton, körmenetben haladók között stb., akkor sem szabad 50-70 kilométeres tempóval „rohanni”, ha semmiféle tábla nem ír elő ennél kevesebbet. A gépjárművezető felnőtt ember, neki kell megválasztania a megfelelő sebességet, ismerve autójának „viselkedését” is.  Ugyanezt az embert miért kezelik az útépítők dedósként? Miért nem elég csak tényleg indokolt esetekben kirakni a sebességkorlátozó táblát? A lakott területekre vonatkozó 50 kilométeres korlátozás többnyire indokolt, mert ott váratlanul felbukkanó gyerekre, felnőttre, kutyára lehet számítani. Ám olyan ipari övezetek is vannak, ahol megengedhető lenne valamivel nagyobb tempó, de erre alig van példa. Annál több akad arra, hogy nem ritkán lakott területeken belüli főutakon is 40, esetenként 30 kilométeres táblákkal lassítják a forgalmat, nemritkán megfelelő indok nélkül. Tették ezt például az útépítők tavaly, Ercsiben, ahol elkészült a 6-os út tökéletes aszfaltburkolata, ám hiányzott a festés. Emiatt még hónapokig(!) 30 kilométeres tábla virított minden úttorkolatnál. Jó lenne ezen a területen is rendet tenni!
Az indokolatlan sebességkorlátozás és betartásának rigorózus bírságolása mindennél jobban aláássa a partneri viszonyt a közlekedők és a rendőrök között. Holott a józan közlekedők (ez a többség) azt várnák el az ellenőrző közegtől, hogy érdemben fékezze meg a közveszélyes száguldozókat – mindannyiunk biztonsága érdekében.
Csongor Gergely, Dunaújváros 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!