Kényszerűségből és szakmaszeretetből

– Előfordult nálunk is feketemunkában őrzés, óránként 5-600 forintos vállalási díjért, amíg el nem kezdte a szigorú vizsgálatokat az APEH és a munkavédelem. De igyekszünk felhagyni vele; idén ezer forint alatt már alig vállalunk ilyen munkát, hogy ki tudjuk gazdálkodni minden alkalmazottunk járulékait – fog a szóba Mészáros Zsolt, az idén 17 éves Őrmester Vagyonvédelmi Zrt. vezérigazgatója. – S nemcsak ezért; amúgy is a jobb minőségre és ezzel a magasabb árra törekszünk. A „Security” titulus ma már nem is olyan vonzó, még a régi, rosszabb társadalmi megítélést mutatja. Hiszen ma már arról van szó, hogy mind több tudásalapú szolgáltatást nyújtunk, amihez számítógépes ismeret, idegennyelv-tudás is kell; ilyen például szerződések előtti „magánnyomozáson”, információgyűjtésen alapuló gazdasági rizikóelemzés. Az élő erős vagyonvédelemre is sikerült az utóbbi időben komolyabb megbízásokat elnyernünk, amelyeknél nem elsősorban az árajánlati vállalási díjat nézte a megbízó, hanem azt, hogy milyen szolgáltatást és milyen garanciát is kap cserébe. De a magasabb árat olykor úgy kell megszolgálnunk, hogy bizony mi is „megfizetünk”. Egy éve vállaltuk el egy kereskedelmi üzletlánc 60 boltjának őrzését, és azóta szinte nem volt olyan hét, hogy egyik-másik boltnál ne érje inzultus az embereinket. Csak ennél a hálózatnál tíznél több vagyonőrünk sérült meg  támadás miatt, volt akit „csak” ököllel bántalmaztak, de olyan is, akit megkéseltek. A túlerő miatt történt így, az őrök kiképzésével nem lehetett hiba, hisz’ a testőreinknek nyolcdanos karate-mester oktatja az önvédelmet. Miért vállalják mégis? A többség kényszerűségből, mert a régi szakmájuk elavult, utcára kerültek és nem találtak más gyorsan elsajátítható munkát, a kisebbség pedig megszállott szakmaszeretetből. Az tartja lendületben őket, mert a vagyonőri szakma presztízse rosszabb a rendőrinél is; az őr kénytelen rendőrt hívni, ha egy garázda ellen kell fellépnie, aki a felszólításra nem hajlandó igazolni magát – tízből kilenc nem hajlandó. És nem is motozhat, csak a ruházatot vizsgálhatja át; kérheti a lopással gyanúsítottat, hogy rámolja ki a zsebeit és mutassa meg a táskája tartalmát, ám ha ezt az illető önként nem teszi meg, akkor ismét rendőri segítséget kell kérnie…
A In-Kal Security alapítója 1992-ben Lasz György, egykori sztár-rendőr, ezredes, nemzetközi biztonság-politikai szakértő volt, aki dolgozott az Országgyűlés Hivatala elnökének főtanácsadójaként is. A céget ma a fiai, ifj. Lasz György és Lasz Zoltán vezetik. Ismert arcokat találni a vezetőségben: a stratégiai igazgató Bökönyi István nyugállományú altábornagy, a terrorelhárító szolgálat egykori parancsnoka. A biztonsági főigazgató Vágó Imréné, nyugállományú rendőr ezredes, ő Csepel rendőrkapitánya volt. A biztonsági igazgató Bendes Győző, korábban határőr dandártábornok, a főfelügyelő pedig Kositzky Attila nyugállományú altábornagy, a honvéd légierő volt vezérkari főnöke. A szaktanácsadói testület is „impozáns”: tagja Csötönyi Sándor, a Magyar Sportszövetségek alelnöke, Jákó Péter, a Sportkórház osztályvezető főorvosa, Szepesi György rádióriporter, az MLSZ örökös elnöke és Szamek Tamás közgazdász, pénzügyminisztériumi főtanácsos.
– Nem véletlen ez, hiszen mi, egykori állami és rendvédelmi vezetők megtanultuk a rendszerváltás után, hogy egy országban akkor lehet jó a közbiztonság, ha a hivatásos rendvédelmiek mellett az őrző-védő cégek és a lakosság önvédelmi csoportosulásai, például a polgárőrök tízezrei is sokat tesznek érte. Itt a helyünk – mondja Bökönyi István. – S nemcsak nekünk. Nem árulok el titkot, ha azt mondom: a cégünknél alkalmazottak bő egynegyede korábban is a fegyveres testületeknél dolgozott; rendőr, határőr, vámos, katona vagy büntetés-végrehajtási alkalmazott volt. Nekik – mivel jórészt viszonylag fiatalon, 45 évesen, életerejük teljében és friss tudással mennek manapság nyugdíjba – természetes ez a folytatás, ez az életszínvonal-növelő, keresetkiegészítő munka a magán-biztonsági szférában. A többieknél viszont nagyon tarka a kép: vannak, akik pályát módosítottak, s akadnak profik is, például az őrző-védő technikákat telepítők és kezelők, nem kevesen diplomás mérnökök. S van sok fiatal, akik nem mennek egyetemre, hanem itt kezdik a munkát, nem utolsósorban azért, mert a szüleik ösztönzésére azt tervezik: némi gyakorlati tudással később elméletben is kitanulják a rendvédelem alapjait és állami – rendőri, tűzoltói, vagy hasonló – szakképesítést szerezve hivatásosként folytathatják a pályájukat. Vannak, akik már az egyetem, a főiskola mellett keresnek ezzel pénzt. Van két nyelvet beszélő volt karatebajnok, nemzetközi testőr is közöttünk, aki külföldön az itteni pénzének többszörösét keresheti meg. S talán az is vonzóvá teszi a szakmát, hogy a munkára, a rendszeretetre nevelés tekintetében „helyettesíti” a sorkatonai szolgálatot, hiszen itt is hierarchia és csapatszellem van, és fegyelmet lehet tanulni. És biztosnak látszó szakma ez, amit eddig egy két hónapos tanfolyam és vizsga után el lehetett kezdeni – azután, mert reform előtt áll a képzés – egy életen át lehet tanulni…
Az sem véletlen, hogy a szakértőink között sok a sportban járatos – így Bökönyi István. – Hiszen az egyre differenciálódó szakmán belül – van például biztonságtechikus, fegyveres, kutyás, bankbiztonsági, objektumvédelmi és személyőr – a mi specialitásunk a rendezvények biztosítása. Azelőtt sok sportrendezvényé, például a Fradi-meccseké, de a sportból ma már csak a csúcsrendezvényeket vállaljuk; ebben profik lettünk, elsőként vezettük be a kiürítési tervek készítését és a tapasztalatainkat hasznosítottuk az idei augusztus 20-i állami ünnep biztosításánál is. Nemcsak a menekítő útvonalakat dolgoztuk ki, még arra is felkészültünk, hogy ha este kialszik a közvilágítás, akkor egy különleges fényforrással fél óráig látha-
tóak maradjanak még a piktogramok, amelyek elkalauzolják a helyszínről a közönséget.
– Ebben a szakmában a túlkínálat miatt rendkívül alacsonyak, nyomottak a bérek és a vállalási árak, s a Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelet adatai szerint csaknem 50 százalékos a fekete foglalkoztatás – azaz minden második embert így dolgoztatnak a cégek –, amit mi természetesen kifogásolunk – mondja Német Ferenc, a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke. – Mindezen valóban változtatni szeretnénk, s ez a szándékunk szerencsére egybevág a kormányzati törekvéssel a feketegazdaság visszaszorítására. Nagyon erős az árverseny, s a személy- és vagyonőr cégek egy része csak illegális munkáltatással tud talpon maradni, az alkalmazottak pedig sajnos ezt a helyzetet elfogadják. Sokan nem is mernek bejelentést tenni erről az adóhatóságnál, a rendőrségen, mert attól tartanak, hogy őket is megbüntethetik. S nemcsak a kis, néhány őrnek munkát adó bt.-kről van szó; például a múlt héten bukott meg a fekete foglalkoztatáson egy ötszáz fős cég Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a nyáron pedig egy százfősnél valamivel nagyobb vállalkozás Békés megyében.
 A kamarának most 85 ezer tagja van, közöttük a személy- és vagyonőrök mellett ezer magánnyomozó, és a biztonságtechnikai tervezéssel, szereléssel foglalkozó 1500-1600 szakember is. A többségük, mint az adatokból látható, „élő erő”; olyanok, akik fizikai erejüket adják, és olykor a testi épségüket, az életüket teszik kockára a minimálbérért vagy alig többért – mások vagyonának őrzése érdekében. Az őrök többségének átlagos keresete 70 és 100 ezer forint közötti, nem ritkán havi 240-300 óra szolgálattal. S tavaly volt hat halottunk is. Ez pedig tarthatatlan! A változtatáshoz társadalmi – civil és kormányzati – összefogás is kellene. Tény az is, hogy idén az első kilenc hónapban a 6000-ből 3000 őrző-védő cég nem újította meg a tevékenységét, mert január 1-jétől csak úgy kaphattak volna működési engedélyt, ha tudják igazolni, hogy nincs lejárt köztartozásuk. Volt, azaz már nem győzték a versenyt. Ezen is változtatni kellene. Már csak azért is, mert ma Magyarországon 120 ezer olyan ember él, aki már letette a személy- és vagyonőri vizsgát, s az lenne a jó, ha minél többüket legálisan foglalkoztatnák. Az APEH-hal és Munkaügyi Főfelügyelettel  most egyeztetünk arról, hogy a kirívóan alacsony – láthatóan még a járulékokat sem fedező – árakat kínáló cégeknél indítsunk együtt összehangolt ellenőrzést – mondta végezetül Német Ferenc.

(vasvári)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!