Bárdos András rádiós sportriporternek készült, úgy tervezte, öregkoráig futball-világbajnokságokra és olimpiákra jár majd. „Fiatalon nem akartam politikával foglalkozni és ez csupán a rendszerváltás lázában változott meg. 1985-ben dolgoztam először tévében: az MTV Híradójában mondtam a sporthíreket. Olyan nagy nevek dolgoztak mellettem, mint Knézy Jenő és Vas István Zoltán. Utóbbit példaképemnek tartottam” – emlékezett vissza.


A TV2 műsorvezetőjének bölcsész- és MÚOSZ-diplo-mája van, valamint a Színművészeti Egyetemen doktorált. Jelenleg osztályfőnök az egyetemen. Diákjai voltak többek között: Kumin Viktória, Matalin Dóra, Marsi Anikó és Kolosi Péter. 2002 nyarán került a TV2-hez, mikor nagy lendülettel akarták újraindítani a Jó estét Magyarország! című műsort. „Ennek lettem főszerkeszője, illetve műsorvezetője egy éven keresztül. Innen mentem át a Tényekhez, ahol immár ötödik éve dolgozom” – mondta. „Aki politikai újságírásra adja a fejét, annak a szakmában ez az elérhető maximum” – tette hozzá, bár azt sem titkolja, szívesen vezetne interjúshow-t, vagy készítene oknyomozó magazint.
Szerinte a jó híradós legfőbb ismérve a lényeglátás. „A jó híradós a ránk zúduló milliárdnyi információ közül ki tudja választani, mi a legérdekesebb és legfontosabb. Akinek nincs meg erre a képessége, bajban van, hiszen ez nehezen tanítható.” Bárdos soha sem elégedett önmagával. „Szigorúbb vagyok magamhoz, mint bárki máshoz. Senkivel sem szoktam megosztani, csakis magamnak mondom el a véleményem és még nem fordult elő, hogy teljesen elégedett lettem volna.”
A műsorvezető szerint a három nagy adó híradói között nincsenek jelentős különbségek. „Azt gondoljuk, hogy nálunk kicsit több a társadalmilag fontos hír, mint a konkurens RTL-nél, de azt is el tudom fogadni, ha valaki ezt otthonról már nem is látja. Az M1, az RTL és a TV2 készítői hasonló emberek, hasonló iskolákban tanultak” – mondta. „A Tényekkel egy időben nézhető az RTL Klub Híradója, amit külön monitoron, folyamatosan figyelek. A Magyar Televízió Híradóját általában az interneten nézem meg.”
Naponta legkevesebb négy-öt órát tölt újságolvasással, ritkábban nyomtatott, többségében elektronikus formában. A Tényeket valamikor reggel nyolc és fél kilenc között kezdik el készíteni és egészen az utolsó adás időpontjáig folyamatosan dolgozik a stáb, összesen nyolcvanöten.
Bárdos Andrást a digitális átállásról és a televíziózás jövőjéről is kérdeztem. „Minden, ami az elmúlt néhány évben zajlott és a következő években történni fog, teljesen megváltoztatja a műsorvezetők munkáját. Az Egyesült Államokban már elindult az interaktív televíziózás, ez jelenti a jövőt, Magyarországon is. Egyelőre a televízió nyerésben van az internettel szemben, a meghatározó, tekintélyes „arcok” miatt. A világháló ugyanis személytelen, de egyszer ezt a problémát is leküzdi majd az internetes műsorkészítés. És mit akar a néző? Mindent abban a pillanatban látni, amikor történik, élőben” – magyarázta. „Nem hiszem, hogy nehéz helyzetbe kerülnének a  tévés műsorvezetők. Akár egy nyolc-tíz helyszínes élő műsort is sokkal könnyebb vezetni, mint egyetlen Híradót. Hiszen minél spontánabb, minél több variációval rendelkezik a műsor, annál kisebb a hibák, tévedések súlya.”


Á.D.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!