A 2000-ben útjára indított Csont és Ízület Évtizede világprogram
immáron nyolcadik esztendejébe lépett. Bálint Géza professzor, az
Egészségügyi Világszervezet által 1999-ben meghirdetett projekt hazai
koordinátora szerint a mozgásszervi betegek fájdalomcsillapítása nem
csupán tüneti kezelés. A jól kezelt betegnél nem alakul ki az ízületet
körülvevő izmok sorvadása.

A kopásos ízületi betegség – osteoarthritis, arthrosis – az érintett ízületekben olyan, erős fájdalommal járó gyulladásos állapotot okoz, amelyet ugyan gyógyítani nem, de csillapítani lehet.
A reumatológiai kórképek közül a gyulladásos ízületi megbetegedések összefoglaló elnevezése az arthritis. Közöttük a leggyakoribb hazánkban a lakosság 0,5-1 százalékát érintő betegség a rheumatoid arthritis, vagyis a reumás sokízületi gyulladás. Ebbe a körbe tartozik a népesség 0,15-0,2 százalékát utolérő a spondylitis ankylopoetica, vagyis a Bechterew-kór, továbbá a lakosság 0,07 százalékát kínzó arthritis psoriatica, azaz a pikkelysömört kísérő ízületi gyulladás. Ami garantáltan központi szerepet játszik és közös az imént felsorolt kórképekben az a tumor nekrózis faktor alfa  (TNF).
A rheumatoid arthritisnál (RA), az ízületek krónikus gyulladásos megbetegedésénél jellemző módon sok ízület egyszerre érintett éppen úgy, mint a különböző belső szervek. A betegség 3-4 éven belül munkaképtelenséghez vezethet és átlagosan 10 évvel megrövidítheti az életet.
Bálint Géza professzor elmondta, hogy rheu-matoid arthritis alattomosan, ébredés utáni kézmerevséggel, majd a kéz kisízületeinek fájdalmas duzzanatával, rossz közérzettel, gyengeséggel, fogyással kezdődik. Előfordulhat, hogy egy-egy ízület fájdalma – leggyakrabban a kéz kisízületein, a csuklón, a térden, a bokán – keresi fel a reumatológus szakorvost a beteg. Mihamarabb szükség is van erre, ugyan, amennyiben a gyulladási folyamatot nem állítják meg, akkor az ízületekben a rheumatoid arthritis érezhető elváltozásokhoz vezet. 
Az RA belső szerveket, ereket, tüdőt, beleket és a szívet is megtámadhatja, s e szövődmények életveszélyes állapothoz vezethetnek.
Ha a gyulladási folyamat egyszer beindult, akkor feltartóztathatatlan láncreakcióban zajlik tovább. A drámai romlást úgy kell elképzelni, mint amikor a dominókockákat egymás mögé sorba állítja az ember, majd az első kockát – jelen esetben az úgynevezett TNF-át – fellöki valaki, s annak következtében a többi is sorban feldől. A TNF az immunsejteket arra készteti, hogy mindig további TNF-át állítson elő, nyomában a gyulladási folyamat fennmarad. A TNF bizonyos további átvivőanyagok és enzimek kibocsátását egészen addig fokozza, amíg az ízületi porc és az alatta levő csont szét nem roncsolódik. A betegséget végső soron az immunrendszer kontroll nélküli működése „hívja életre”.
Szerencsére léteznek már e gyógyíthatatlan kórkép előrehaladását lassító hatékony kezelési eljárások. Például a gyulladásért és az ízületkárosodásért felelős TNF-át célzottan semlegesítő gyógyszereket alkalmaznak. A TNF kikapcsolásával a csont- és ízületkárosodás hatékonyan gátolható. A betegségre adandó korszerű készítmények természetes fehérjéket tartalmaznak, s ezért „biológiai anyagoknak” (angolul: Biologicals) nevezik őket. A biológiai terápiákról tudni kell, hogy azok nem csupán módosítják és enyhítik a kórkép lefolyását, de egyben kontrollálják is azt. A szerek egyrészt lassítják az ízületek károsodását, másrészt akár teljesen meg is állíthatják a negatív folyamatot. A biológiai szerek különösen azoknak fontos, akik szervezete amúgy semmilyen hagyományos gyógyszerre nem reagál, így biológiai kezelésre, a gyulladást irányító TNF-molekula gátlására szorulnak. Arról nem lenne tisztességes hallgatni, hogy nem olcsók a rendkívül korszerű, korszakalkotó biológiai szerek, ugyanakkor elvitathatatlan, a kezelés drága, de költséghatékony
A Bechterew kór (SPA) főleg a fiatal férfiakat érintő – 7:1 a férfi-nő arány – megbetegedés, ami a gerinc elmerevedésével és a csípő, váll, térdízületeket tönkretevő gyulladással jár. A 72 százalékban örökletes, rokkantságot okoz, a tüdő- és szívszövődményei miatt az élettartamot 10 évvel megrövidítő kórkép. A betegség előrehaladásának megelőzésében a korai diagnózis, a rendszeres torna az állapotromlást megelőzendő rendkívül fontos.
Specifikus gyógyszeres kezelése nincs, a gerinc gyulladását hatékonyan befolyásoló hagyományos kezelés eddig nem létezett. A biológiai kezelés (a TNF-gátlása) e betegségben az első, tartósan hatékony terápiás eljárás, ami például a rossz prognózisú – gyorsan romló esetben – feltétlenül ez indokolt.
A pikkelysömör bőrbetegségben szenvedők csaknem 10 százalékában ízületi gyulladás is fellép. A kórkép férfiakat és nőket azonos arányban érinti, többnyire 35-45 év között kezdődik. Többsége hagyományos gyógyszeres kezelésekkel egyensúlyban tartható, de az ezekre a készítményekre nem reagálóknak sokszor sebészi beavatkozásokra, protézisek beültetésére lesz szükségük.


Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!