A hét végén Molotov-koktélokat dobtak öt szocialista képviselő házára
és fenyegető telefonhívásokat kaptak, ne merjenek az
egészségbiztosítási törvényre szavazni: terrorcselekmény gyanúja miatt
folyik a nyomozás: ugyanezen a hétvégén két hazai szélsőjobboldali párt
nyíltan beállt a Fidesz népszavazási kezdeményezését támogatók sorába.
Azt, hogy valóban van-e összefüggés a két esemény között, természetesen
nem mondható meg, az időbeli egybeesés azonban kemény tény.

A MIÉP közleményét – úgy tudjuk – maga Csurka írta, aki épp röviddel ezelőtt küzdötte le pártjában az ellene irányuló legutóbbi belső puccsot. A Jobbik- közlemény azért figyelemreméltóbb, mert a személyi összefonódásokkal együtt járó kapcsolatok teszik érdekessé. Egyrészt a Jobbik és a Magyar Gárda infrastrukturálisan összefonódik. Másrészt Bencsik András, a pártközeli Demokrata főszerkesztője Vona Gábor Jobbik-elnökkel együtt a gárdaalapítás meghatározó részvevője volt, Wittner Mária fideszes képviselő asszony „gárda zászlóanya”. A Jobbik alelnöke Balczó Zoltán pedig így fogalmazott szerdai közleményében: A megoldást a Parlament falain belül nem kereshetjük, helyette minden alkotmányos eszközt fel kell használni a kormány lemondásának és az előrehozott választásoknak a kikényszerítésére.
A remélt eredményű népszavazás adta erkölcsi felhatalmazással a Fidesznek is többet kell vállalnia, mint egy szimbolikus kordonbontás. Több százezres tüntetések, állampolgári engedetlenség megnyilvánulásai, útlezárások, országos munkabeszüntetések hozhatják meg az eredményt.”
A Jobbikkal kötött alku lehetősége elemzőkben már akkor felmerült, amikor a Fidesz – személyesen Tarlós István – a budapesti közgyűlésben megtagadta a hozzájárulást a gárda nemkívánatos szervezetté nyilvánításához és ugyanígy lépett fel a Fidesz Győrött és más önkormányzatokban is. Pedig közben folyik az eljárás a decemberi ügyészségi kezdeményezés ügyében, a Magyar Gárda legalitásáról majd tavasszal tárgyal a bíróság: nem sietik el.
A gárdisták tevékenységében mindinkább előtérbe kerül a már említett szervezeti összefonódáson túl, az „eszmei azonosulás” a Jobbikkal. Állítólag egyes helyeken 30 év alatt a legtöbb pártba jelentkezőt a gárdába irányítják. Ezt azzal magyarázzák, hogy a lakosság egy részének támogatását az egyenruhás gárdisták cigányokat megfélemlítő akciói révén lehet megszerezni.
A gárda a félkatonai szervezetekre általában jellemzően alaki kiképzést is tart és van olyan zászlóalja, amely katonai vonatkozású anyagot tesz fel az internetre. A szekszárdi zászlóalj Gömbös Gyula nevét viseli és a honlapjukra feltett egyik történeti ismertetés egy másik „gárdáról”, a Rongyos Gárdáról szól és annak vezetőjéről az ártatlanok sorát kivégző Héjjas Ivánról: ő, úgymond, „a kor hőse” volt és „génjeiben hordozta a szabadság szeretetét”. Megkapja a babérkoszorút a bű-
neiért kivégzett Francia-Kiss Mihály is, „az orgoványi puszták utolsó meg nem alkuvó harcosa”. Hazánk II. világháborús részvételéről ezt olvashatjuk: „Hitler is szövetkezett kényszerűségből Sztálinnal, de mindent megtett azért, hogy ezt jóvátegye, mi ebben álltunk mellé…” A honlapról az is megtudható, Bakos Batutól, a Szent Korona Lovagrend nagymesterétől (korábban: MIÉP), aki egy gárdarendezvényen szólalt fel, hogy Magyarországon soha nem volt fasiszta rendszer, Szálasi alatt sem. „Nálunk hungarizmus volt és az teljesen mást jelent.”
 Eltérően a Kurucinfotól – amelyet amerikai honlapról működtetnek, hogy elkerüljék az igazságszolgáltatást – a gárdista honlapokat a jelek szerint hazai szerverről működtetik. Innen hirdetik e hétvégén tagtoborzásukat – most éppen Budapesten és vidéken összesen négyet is – valamint vasárnapi emlékező vonulásukat a bazilikából, a Horthy Miklós Társaság szentmiséjéről, a Szabadság téri Hazatérés református templomba, ahol meghallgatják az egykori kormányzóra emlékező ifjú  Hegedűs Lóránt lelkészt…


B. B. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!