A török parlament szombaton, második olvasatban is nagy többséggel
jóváhagyta azt a két alkotmánymódosítást, amelyek lehetővé teszik a nők
számára muzulmán fejkendő viselését a felsőoktatási intézményekben,
ahol az több évtizeden át tilalom alá esett az állam és az egyház
szétválasztásának jegyében.
Az első módosító javaslat mellett, amely szerint „mindenkinek joga van az egyenlő bánásmódhoz az állami intézmények részéről” az 550 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 403-an szavaztak, míg ellene 107-en. A második módosítást pedig, amely kimondja, hogy „senkit sem lehet megfosztani a felsőoktatásban való részvétel jogától”, 403 honatya hagyta jóvá és 108 ellenezte – közölte Köksal Toptan házelnök. A javaslatokat a török kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) közösen nyújtotta be az ellenzéki Nemzeti Cselekvés Pártjával (MHP), a világi berendezkedés hívei, a bírói testület és a hadsereg heves ellenkezése mellett.
A szavazás idején több tízezren tüntettek Ankarában az alkotmánymódosítás ellen, a kormány lemondását követelve. „Törökország világi állam, és az is marad” – skandálták, miközben sokan zászlókat lengettek.
A törvénymódosítás még (az utolsó parlamenti formális szavazás után) Abdullah Gül török államfő jóváhagyására vár – amelyhez aligha fér kétség –, és ezután léphet életbe. Eszerint a jövőben a felsőoktatási intézmények területén lehet majd viselni a muzulmán fejkendőt, de csak az áll alatt megkötve, nem pedig úgy, hogy az arcot eltakarja. A tisztviselőnők, iskolás lányok és parlamenti képviselőnők számára továbbra is érvényben marad a fejkendő viselésének tilalma.
Országa európai uniós csatlakozását sürgette szombaton az MTI jelentése szerint Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök. Az immár 44. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai fórumot hivatalosan is megnyitó beszédében Erdogan a leghatározottabban a teljes jogú tagság mellett foglalt állást, kiemelve egyebek között Törökország stratégiai jelentőségét, valamint felelősségét a béke és a stabilitás biztosításában, továbbá Európa energiaellátásában. A miniszterelnök elutasította azokat az uniós törekvéseket, amelyek célja a teljes jogú tagság helyett egyfajta különleges partneri viszony létesítése Törökországgal. A török miniszterelnök országa és az EU stratégiai és biztonságpolitikai érdekeivel indokolta Ankara teljes jogú tagságának szükségességét. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a többi tagállammal egyenjogú tagság pozitív jelzés lehet a muzulmán világ számára. Utalt az ország földrajzi fekvésének stratégiai jelentőségére, hangoztatva, hogy Törökország három kontinens, illetve tenger között, s egy válságok sújtotta régió középpontjában helyezkedik el. A török kormányfő országa aktív közreműködését ígérte a terrorizmus elleni harchoz, az iráni atomválság diplomáciai megoldásához, a közel-keleti békefolyamat elősegítéséhez, valamint az afganisztáni rendezéshez.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!