A nemzetközi terrorizmus új formáit, a tömegpusztító és a rakétafegyverek terjedését említette a NATO előtt álló legsúlyosabb kihívások között szombaton Jaap de Hoop Scheffer (képünkön), a szervezet főtitkára. A müncheni biztonságpolitikai fórumon elhangzott beszédében a holland politikus Afganisztánt és a Balkánt említette első helyen azon területek sorában, ahol az atlanti szövetségre nagy felelősség hárul a béke és a biztonság garantálásában.
Koszovóval kapcsolatban fontosnak nevezte a Balkán stabilitásának biztosítását. Ugyancsak a bukaresti csúcsra utalva hangoztatta, hogy a szövetség fenn kívánja tartani a „nyitott kapuk” politikáját, első helyen Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát, valamint Szerbiát említette. Belgrád számára egyértelművé kell tenni az euroatlanti kilátásokat – fogalmazott a főtitkár, hozzátéve ugyanakkor, hogy Szerbia részéről is megfelelő erőfeszítésekre van szükség. Ugyancsak hangsúlyozta az Ukrajnával és Grúziával való együttműködés erősítésének szükségességét
Németország azt tervezi, hogy mintegy 1000 fővel növeli afganisztáni katonai kontingensének létszámát – értesült szombaton a Der Spiegel. A tekintélyes hamburgi hírmagazin információi szerint a közép-keleti országban állomásozó Bundeswehr-kontingens létszáma a jelenlegi 3500-ról 4500-ra emelkedne. A tervek között szerepel az is, hogy a nemzetközi biztonsági erő, az ISAF kötelékében békefenntartó szerepet ellátó német katonák tevékenységi területüket az északi tartományokról a nyugati körzetekre is kiterjesztenék. Az elsősorban az Egyesült Államok által követelt déli szerepvállalásról azonban nincs szó. A müncheni biztonságpolitikai fórumon tartózkodó Franz Josef Jung védelmi miniszter német ellenzéki parlamenti képviselők kérdésére nem volt hajlandó kommentálni a Der Spiegel értesülését, de nem cáfolta azt. A berlini védelmi minisztérium szóvivője ugyanakkor közvetve megerősítette, hogy a létszámnöveléssel kapcsolatos megfontolások valósak, cáfolta viszont azt, hogy a kontingens tevékenységi területét a nyugati tartományokra is kiterjesztenék. A kancellári hivatal szóvivője viszont mindent cáfolt, ami megfigyelők szerint teljes zavarra utal
Miközben Jung védelmi miniszter és Steinmeier külügyminiszter szombaton Münchenben elutasította a német kontingens esetleges dél-afganisztáni szerepvállalását, Hervé Morin francia védelmi miniszter ezzel ellentétesen nyilatkozott. A miniszter beszédéből az tűnt ki, hogy Franciaország – Washington kérésének eleget téve – kész Afganisztán déli részén is katonai szerepet vállalni. Morin a többi tagországot is rugalmasabb szerepvállalásra és egyenlőbb teherviselésre szólította fel.
A fórumot az egy héttel ezelőtt újraválasztott szerb elnök, Boris Tadic nyitotta meg, a leghatározottabban állást foglalva Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása ellen. Tadic úgy vélte, hogy egy ilyen lépés a feszültség jelentős kiszélesedését eredményezné, s ehelyett Belgrád és Pristina tárgyalásait szorgalmazta a nemzetközi trojka közvetítésével.
A „Válságban a világ – hiányzó stratégiák” című tanácskozáson elsőként a lengyel külügyminiszter vetette fel a rakétatelepítés ügyét. Radoslaw Sikorski kiállt az Egyesült Államok által tervezett kelet-európai – egyebek között lengyelországi – rakétatelepítés mellett, de hangoztatta, hogy azt össze kell hangolni a NATO megfelelő rakétavédelmi tervével, s mindebbe Oroszországot is be kell vonni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!