A Vasárnapi Hírek egyik, reneszánsszal kapcsolatos tudósítása késztetett levélírásra.

A reneszánsz újjászületést, újraéledést jelent. Giotto di Bondone,
firenzei festő működése óta mind nagyobb tért hódított Itáliában a
gondolat, hogy az antik világ újjászületésének korában élnek Minden
itáliai tudta, hogy Róma egykor a civilizált világ fővárosa volt.

A művészet újjászületésének eszméje szorosan összefüggött Róma hajdani nagyságának feltámasztásával. Itália a középkor első felében nagyon elmaradt, és Giotto frappáns újszerűsége úgy hatott, mintha a semmiből termett volna elő minden, ami a művészetben nagy és nemes.
Általános volt a felfogás, hogy a klasszikus római kor tudományát és művészetét nekik a 14. században, majd a 15. század elején élt nemzedékeknek kell életre hívni. Ez az öntudat és bizakodás egy itáliai városban sem volt olyan erős, mint Firenzében. Néhány fiatal művész összefogott azzal a feltett szándékkal, hogy félredobják a hagyományokat, és megteremtik az új építészetet. Vezetőjük Filippo Brunellesci Rómába utazott, és ott tanulmányozta az antik épületek romjait, feljegyezte a méreteket, vázlatokat készített egyes részletekről, ornamensekről. Új stílust akart kialakítani, amelyben szabadon felhasználhatja az antik formákat, és új szépséget, új harmóniát teremthet. Terveit valóra váltotta és tevékenységét siker koronázta.
Az itáliai művészet újítása egész Európát felbolygatta. Az a szellem, ami a század művészeit hatalmába ejtette, végleges szakítást jelentett a középkorral. A reneszánsz fuvallata Prágába, az ott őrizetben tartott ifjú Hunyadi Mátyáshoz is eljutott, aki az 1457-ben elhunyt V. (Utószülött) Lászlót követte a magyar királyi trónon.  
Sajnálatos, hogy az Itáliából induló reneszánsz befogadása a 15. században a 60-as évekig nehezen ment Magyarországon. Egyedül Vitéz János és váradi „udvara” igyekezett elterjeszteni a humanizmus eszméit. Mátyás reneszánsz eszményeinek valóra váltását célzó erőfeszítései azonban már a 60-as évek első felétől kézzel fogható s látható (sőt: az 1464-ben Budán létrehozott könyvtárában, a Bibliotheca  Corviniánában, görög, latin és korabeli szerzőktől olvasható) produktumokat eredményeztek. A reneszánsz építészet és díszítőművészet jellemzői megjelentek Mátyás budai palotájában, ugyanakkor a  reneszánsz típusú építkezések jó példája a visegrádi nyári palota volt. Az 1476-ban történt házasságkötés után a reneszánsz legfrissebb eszméit
hozta magával Budára Aragóniai Beatrix királyné. A 70-es években már tömegesen érkeztek a művészek Itáliából Budára. A magyar király Európa legfőbb mecénásainak sorába lépett.
Azoknak a művészi „cserepeknek” a névadó „ősei”, amelyeket az Iparművészeti Múzeum a „Reneszánsz Éve 2008” keretében bemutat, kalandos úton kerültek Itáliába. A majolika eredetileg a mórok által a 8. században, Mallorca szigetére, s onnan Olaszországba behozott spanyol ónmázas edények neve volt. Később az át nem látszó ónmázas, tűzálló színekkel festett olasz cserépedényeket nevezték el majolikának. Az olasz majolikaművészet központja Faenza városa volt. Fénykora a 15. század második felére, Beatrix királyné palotadíszítő tevékenységének időszakára esett. Először gótizáló, majd az alakos díszítést és a reneszánsz ornamentikát alkalmazták. Budán már 1485 körül készült majolika, Faenzából idehívott mester műhelyében. Az épületdíszítő kerámiák kedvelőivel együtt, magam is kíváncsian várom, vajon lesz-e „eredeti” faenzai és budai festett, alakos majolika a Mátyás király 565. születésnapja után, több mint egy hónappal később, március 26-án megnyíló kiállításon.
Dr. Györky  Zoltán, Kaposvár

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!