Amikor Attila a húrok közé csap

 

Az olimpia óta viszont minden világversenyen számolni kell vele, hiszen világbajnoki bronzérmes és aranyérmes is azóta már. Legutóbb 2007-ben lett világelső Duisburgban. Attila nem tartozik az úgynevezett klasszikus testalkatú kenusok közé, akiket úgy tartanak nyilván, hogy olyan masszívak, s akkorák, mint egy háromajtós szekrény. Attila saját bevallása szerint egy másfél ajtós szekrény, ám hozzáfűzte, nem minden az erős alkat, hiszen Kolonics György, Horváth Csaba és Novák Feri sem  tartozott az izompacsirták közé. De félre a tréfával, arra voltunk kíváncsiak, hogyan lett kenus Vajda.

n Miként került vízre?
– Az unokabátyámnak köszönhetően, aki szintén kenuzott, Vajda Tamásnak hívják, és az ő unszolására lettem hajós tízéves koromban.
n Előtte semmilyen más sportággal nem foglalkozott?
– Természetesen, mint minden korombeli gyerek, fociztam, de első igazolásom, ami a sportot illeti, az a birkózás volt.
n Hamar kiderült, hogy jól döntött, amikor betérdepelt a kenuba?
– Hála istennek igen, mert nyeregettem a korosztályos versenyeket, sőt ifjúsági Európa-bajnok is voltam, és a 23 évesek Európa-bajnokságán is sikerült elcsípnem egy ezüstérmet.
n 21 éves korában lett olimpiai bronzérmes. Milyen reményekkel utazott annak idején a görög fővárosba?
– Ennek hosszabb előzménye volt. A hazai válogató versenyen, az elsőn kikaptam Joób Marcitól, aki ezt követően részt vehetett az Európa-bajnokságon, ahol viszont nem sikerült kvalifikálnia magát a játékokra. Emiatt újabb válogató versenyt írtak ki, s azon én nyertem, majd az úgynevezett szétlövésen, a harmadik megméretésen ismét sikerült legyőznöm Marcit, és ennek köszönhettem az olimpiai indulás jogát. Akkor úgy gondoltam, hogy már az nagy dolog lenne a számomra, ha a tapasztalt neves „indiánok” között a döntőbe jutok. Ám a fináléban sikerült elcsípnem a fonalat, és harmadikként eveztem be a célba.
n Ezer méteren lett bronzérmes, majd később világbajnok. A rövidebb táv nem vonzza, azaz az ötszáz méter?
– Lehet, hogy most sokan meglepődnek, de az ötszáz méterre be kell érnie az embernek. Mert az ezer és az ötszáz méter annyira különbözik egymástól, mintha két külön sportág lenne. Vagyis különböző taktikát és technikát kell alkalmazni mind a két távon. Egyelőre nekem a hosszabbik szám, az ezer méter fekszik jobban.
n Korábban említette, hogy erre a számra be kell érni. Mit ért ezen?
– A kenusok későn érnek, vagyis a világ legjobbjai általában 27 és 30 éves koruk között érik el a legjobb eredményeket, természetesen akadnak kivételek is.
n Ha végignéz a mai ellenfelek között, ön hova számít?
– A fiatalabbak közé sorolnám magamat, hiszen a nagy klasszis, a német Dittmer hasonló korú, mint Kolonics Gyuri, 35 éves, míg az olimpiai címvédő spanyol egy évvel idősebb nálam.
n Szegeden, hazai pályán lett világbajnoki bronzérmes 2006-ban. Sokan azt mondják, hogy csak az akaraterejének és a konokságának köszönheti ezt az érmet, mert senki egy lyukas garast sem adott volna azért, hogy egyáltalán rajthoz tud állni egy sérülés miatt. Mi történt a vébé előtt?
– Beleléptem egy üvegajtóba, és emiatt meg kellett operálni 51 nappal a világbajnokság előtt. De amint mondta, tényleg konok vagyok, mert hét nappal a műtét után már újra edzésbe álltam.
n Sokan úgy tartják, hogy akkor van igazán jó kedve, ha a húrok közé csaphat.
– Tudom, arra céloz, hogy szeretek gitározni. Már négy hangszerem van, és ha valóban jókedvem akad, akkor szívesen játszom a barátoknak és a csapattársaknak.
n A gitárhoz általában énekszó is illik.
– Csak ezt ne említette volna, mert a hangom olyan, hogy az enyém nem megtölti, hanem kiüríti a termet, éppen ezért, ha leülök játszani, mindig keresek valakit, aki énekel helyettem.
n A vízen nem tudja helyettesíteni senki. Hogyan látja most Peking előtt az esélyeit, és az esélyeket?
– Már szó került a német Dittmerről, aki a világ egyik legnagyobb kenusa, hiszen többszörös olimpiai és világbajnok. Ő ötszázon és ezer méteren is nyert már aranyérmet az ötkarikás játékokon, és olyan erővel és technikával rendelkezik, mint amilyennel csak kevesen ebben  a sportágban. De azt is szeretném elmondani, hogy kiváló barát, nagyon sokat beszélgetünk, hívjuk egymást telefonon, csak a vízen nem vagyunk barátok, mert ő is, és én is úgy térdepelek be a hajóba, hogy nyerni akarok. Ami meg a konkrét kérdését illeti, aki eljutott Pekingbe és a döntőbe kerül, azok közül bárki nyerhet, mert hallatlanul erős a nemzetközi mezőny.
n Könnyen ismerkedett meg ezzel a lélekvesztővel, hiszen az ember, aki figyeli a versenyeket, azon csodálkozik, hogy egyáltalán nem borulnak be a vízbe, amikor elkezdik a versenyt?
– Nem könnyű megtartani az egyensúlyt, főleg akkor, ha hullámos és szeles az időjárás. De aki már megtanulta, hogyan kell navigálni, annak már nem nehéz a hajóban maradnia.
n Ha már a hajót említette: igaz, hogy versenyzőkre vannak szabva ezek a lélekvesztők?
– Mondhatnánk, hogy ez igaz, de vannak olyan paraméterek, mármint a hajó hosszúsága és szélessége, amit be kell tartani. A szélességen belül lehet egy kicsit variálni, például az én hajóm is ilyen, amit speciálisan az én számomra készítettek.
n Szegeden hallatlanul népszerű a kajak-kenu. Amióta vízen van, több alkalommal is edzőt váltott.
– Való igaz, így volt ez Athén előtt is, amikor Szabó Attilával tréningeztem, akinek sokat köszönhetek, hogy olimpiai bronzérmes lehettem. Jelenleg Vécsei Viktor a mesterem, akivel nagyon jó a kapcsolatom, és nagyon komoly munkát végzünk közösen, ennek a gyümölcse volt a duisburgi világbajnoki aranyérmem.
n Mikor tudnak idén vízre szállni?
– Egyelőre az erőnléti és a teremmunkát végezzük, de néhány napon belül Ausztráliába utazunk egy hosszabb edzőtáborozásra, ahol már vízre szállhatunk, és ez lesz az alapja annak, hogy a májusi Európa-bajnokságon sikerüljön megvédenem kontinenselsőségemet.
Fluck Miklós

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!