A megszűnt ingyenesség nyomában

Széll Felicia, az Oktatási és Kulturális Minisztérium sajtószóvivője szerint Magyarországon összesen 843 múzeum, kiállítóhely létezik a 2007-es adatok szerint – az ingyenesség pedig 2004-től most, 2008. január 1-jéig mindössze 24 állami múzeumra, nagy közgyűjteményre  vonatkozott. S hogy miért kellett megváltoztatni a kedvezmények rendszerét? A rendeletmódosítást több körülmény is elkerülhetetlenné tette: a kedvezményezettek aránya európai összehasonlításban Magyarországon óriási volt – az ingyenessé tétel óta az összes látogató 75-80 százaléka mehetett be ingyen, míg ez az arány más, uniós országokban mindössze 24-25 százalék. A módosítás másik lényeges oka, hogy a honi rendszer tartalmazott néhány csak magyar, illetve csak külföldi látogatóra vonatkozó kedvezményt, ami ellentétes volt az 1957-es Római Szerződéssel; eszerint ugyanis az Európai Unió tagállamaiban tilos az állampolgárság alapján történő bármilyen megkülönböztetés. Emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. Így két választás volt: vagy kiterjesztjük a magyar állampolgároknak járó előnyöket mindenkire, vagy szűkítjük és célzottabbá tesszük a hazaiaknak járó kedvezményeket – az előbbi megoldás további 300-400 milliós kompenzációs igényt vont volna maga után. A módosítások oka nem a költségvetési kiadások csökkentése volt alapjában, bár az államnak évente 400-450 millió forintos kiadást jelentett az ingyenesség ellentételezése. Az állami múzeumok költségvetésébe beépített kompenzációt a kormányzat nem vonja vissza, azok szakmai célokra fordíthatóak. Sőt: az uniós tagállamok állampolgárainak adandó beugró-támogatás további 90 milliót igényel – ezt a szaktárca idei költségvetése tartalmazza. A mostani változtatás a kedvezményeket valóban „célzottabbá” tette, sőt a társadalompolitikailag fontos kedvezményeket – családok, csoportok, gyerekek, nyugdíjasok, diákok stb. – nem csak fenntartja, de bővíti is. Az állami múzeumok állandó kiállításainak díjmentessége egyébként – a bevezetése óta évente elvégzett felmérések szerint – az elképzeltnél gyöngébb motiváló tényező. Sokkal ösztönzőbb az intézmények aktív tevékenysége, a „sztár”-
kiállítások, a nagyobb médiafigyelem, a programok sokszínűsége és promóciója. Az általános ingyenesség nem befolyásolta jelentősen a látogatói kedvet. Mint Széll Felicia elmondta: az állami múzeumok állandó kiállításaira a szervezett diákcsoportok ingyenesen mehetnek be, az időszaki kiállításokat pedig 50 százalékos kedvezménnyel látogathatják. Megmarad a pedagógusok és a felsőoktatásban dolgozók számára az ingyenesség, a 62 és 70 év közöttiek pedig ötvenszázalékos kedvezményt kapnak. A gyermekek számára hatéves korig ingyenes a belépés, akárcsak a fogyatékkal élőknek és kísérőiknek, valamint a 70 éven felülieknek. A nagy állami ünnepeken minden múzeum minden kiállítása ingyenesen lesz megtekinthető, továbbá a családok számára havonta egyszer – túl az adható családi kedvezményeken – az egyes intézmények által választott hétvégi napon szintén ingyenes lesz a múzeumlátogatás. A múzeumok maguk döntik el, hogy mennyit kérnek a belépőkért: az igazgatók mintegy „közfelkiáltással” egy mozijegy árát képzelik el egy teljes árú belépőjegyért, amely –  mint állítják – még így is olcsóbb más kulturális szolgáltatásoknál, például a könyveknél, koncertbelépőknél…
– Nem kizárt, hogy nyereséges legyen egy kulturális közintézmény, ha egyébként nagyon alacsony a működési költsége. De egy múzeum esetében ez éppen a rábízott kulturális örökség, a műkincsek védelme miatt gyakorlatilag kizárt. A múzeum drága műfaj a világon mindenütt… Egy kiállítás viszont – igen, az tud már önmagában nyereséges lenni! Ha levesszük róla a múzeum napi működési költségeit.
A magyar állam fedezi a múzeumok alapvető üzemeltetési költségeit, ugyanakkor a kiállításokra nagyon kevés jut. Ez a mi esetünkben sincs másképp – fogalmazott Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. – Ezért is kell a közönség felé fordulni értékes, izgalmas kiállításokkal, mert ha van múzeumbarát közönség, akkor van bevétel is a jegyárakból. Ez ma egy-két mozijegy, vagy egy olcsóbb könyv ára… A legdrágább teljes árú belépő a Van Gogh-tárlaté volt: a pénztárban vásárolva 3400 forintba került. Az interneten és jegyirodákban, elővételben viszont 2900 forintért lehetett beszerezni. Egyébként évek óta – lényegében a bevezetése óta – sok vita volt az állandó kiállítások ingyenességéről. Jómagam amondó voltam mindig: ne legyen teljes ingyenesség. Ha sok az érdeklődő, akkor a szponzorok érdeklődése is megnő. Az idei Reneszánsz Év eseményeként január 24-én, Corvin Mátyás királlyá választásának 550. évfordulóján megnyitott Mediciek fénykora – Élet és művészet a reneszánsz Firenzében című legújabb időszaki kiállításunkra, amely május 18-án zár, a teljes árú belépő 3200 forint – elővételben 2800 –, s sokféle kedvezmény van. Az állandó kiállításainkat mindenki szabadon megtekintheti, ha egy időszakira már jegyet vett, önmagában egy egész árú belépő csak az állandó kiállításra 1200 forint.    
Van egy csodahely Kecskeméten: a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely. A „Játékok, titkok, csodák, örömök” című állandó kiállítás korhatár nélkül minden homo ludensnek – játékos embernek – élményt jelent. Napjainkra már vagy 18 000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény: ősi csigacsont játékok, egyszerű népi játékok mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet könyvritkaságai is megtalálhatóak. E gyűjtemény a szomszédos országok, emellett a lengyel, észt, mordvin, mexikói és japán nép játékkultúrájának darabjait is őrzi. Mint azt Kalmár Ágnes művészettörténész, igazgató elmondta, ők ez idáig sem tartoztak az „ingyenes 24-ek” közé, de természetesen a kiállítás látogatása 6 éves kor alatt díjtalan – a játékkészítő és kézműves műhely foglalkozásain való részvétel hároméves korig; a diákok és nyugdíjasok részére a belépő 220 Ft, felnőtteknek 450 Ft, s minden egyes vasárnap: díjmentes nap!
Kis- és nagy gyerekek – lásd papák, nagypapák – szinte abszolút kedvence a budapesti, városligeti Közlekedési Múzeum. Itt azután is, hogy januártól ismét belépőt kell fizetni „mérsékelt”  árat alakítottak ki, széles kedvezményezetti körrel, a hónap első vasárnapja meg ingyenes. Itt fordított a módi: a belépőjegyekkel az időszaki kiállítások is látogathatók. A felnőtt belépő 800, a diákjegy 400 forintba kerül De létezik fotójegy 1000 Ft (mobiltelefonra is!), míg a videojegy 3000 Ft. A szintén sok látogatót Nemzeti Galériában és az Iparművészeti Múzeumban 800, míg a Nemzeti Múzeumban 1000 forint az állandó tárlatok látogatása – ez utóbbiban a családi jegy 2000 forintot kóstál. Amúgy az Iparművészetibe érdemes elmenni: az állandó tárlaton túl először rendeztek szenvedélyes műgyűjtők régiségeiből kiállítást  április 20-áig – igaz, ennek a teljes árú belépője 1600 forint.
Morvayné Bajay Zsuzsanna, a Nagy-családosok Országos Egyesületének elnökhelyettese – egyébként a felsőoktatásban dolgozik, így ő ingyenesen járhat múzeumokba – amondó, hogy egyáltalán nem baj, hogy visszaállt a régi rend, azaz minden múzeumba kell belépőjegyet váltani. Szerinte mindenki szívesen fizet a szépért idehaza, csak csináljanak kellő propagandát neki! Meg persze a kedvezményeknek is! Egyetért, persze, hogy egyetért a családos kedvezményekkel, s a NOE nevében harcolt a diákokat megillető fizetési könnyebbségekért, leginkább a gyermek- és diákkori, egészen a tankötelezettség végéig tartó ingyenességért, akkor is, ha nem szervezetten, csoportosan mennek múzeumba. Hát ezt azért nem sikerült elérni… Úgy véli, megvalósítható lenne az is, hogy a felsőoktatásban tanulók a saját szakirányú területükön élvezhessék az ingyenességet: a bölcsész, művészettörténész hallgatót ne kelljen ismerőseinek „becsempészni” mondjuk a közintézménybe, vagy a mérnök-növendék fizetés nélkül léphessen be a műszaki jellegű múzeumokba, mondjuk, a Közlekedésibe.

Gündisch Mónika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!