Hogy érzi magát?

A filozófiai tudományok kandidátusa, Pulitzer-emlékdíjas sajtótörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, főiskolai tanár, a Magyar Kommunikációtudományi felsőoktatási szakosztályának vezetője. Egri és pesti diákjai szerint előadásainak összefogott eleganciája, finom humora a családi névben is gyökerezik.
– Hogy megy az idő! Lassan négy éve, hogy megjelent a Menedékház című könyve, a Sárközi Márta-emlékkönyv a Magvető Kiadónál…
– Sárközi Márta – azaz Molnár Márta – Molnár Ferenc író lánya volt, Horváth Ádám tévérendező édesanyja, kitűnő szimatú szerkesztő, nagyvonalú filantrop. De vele nem fejeződött be bennem a família története. Első férjének, Horváth Zoltánnak a  személyisége, munkássága még sokkal bonyolultabb volt: a róla szóló dokumentum kötetet a nyár elején szeretném a kiadóhoz eljuttatni. Gyermekként, egy értelmiségi pályán mozgó nagypolgári család sarjaként, még hallhatott az élő Jókairól, Mikszáthról. Alig volt 18 esztendős, amikor a polgári demokratikus forradalommal elkötelezte magát, Károlyi Mihály mellett dolgozott, Jászi Oszkár és Kunfi Zsigmond közt volt „postás”. Emigrált, majd  ’45 után bírálta a két világháború közti jobboldalt, sőt a népi írókat is. Részt vett a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesítésében – majd éveket töltött Rákosi börtöné-ben. ’56 nyarán szabadult, a Népszava főszerkesztője lett, de a forradalom idején lemondott, visszavonult. Vagy negyven kötetet fordított magyarra, köztük Stefan Zweiget, Erich Kästnert. Érdekes, ellentmondásos pálya az övé…
– A kötet tehát „szakmaibb” lesz, mint az előző. Bizonyára örülnek majd a kommunikáció szakos növendékei is neki. E szak ma mintha túl kelendő lenne: aki nem tudja a választ a „mi leszek, ha nagy leszek?”-re, odamegy.
– Ez egyáltalán nem olyan nagy baj. A kommunikáció és média szak a mában az, ami a tegnapban a magyar szak volt. Magas szintű általános műveltséget adhat. Számos irányba el tud menni az itt szerzett ismeretekkel a fiatal szakember, bár azt nem mondom, hogy mindenki meg tud élni add' uramisten azonnal belőle. De mint ahogy azt Bíró Lajos még 1911-ben írta: a jó szakembereknek azért van állásuk. Ma is előbb-utóbb be tudnak kerülni a média, az irodalom vérkeringésébe. A felsőoktatási szakosztályban a bolognai folyamat kapcsán keressük a nemzetközi fogódzókat, kapcsolatokat: hiány van szakirodalomban, tankönyvben, nosza írjunk, fordítsunk, pályázzunk; a legszebb álmaimban pedig – kissé előreszaladva – el tudnék képzelni közös, nemzetközi tanulmányköteteket.  Álma – megvalósítható – Ferencnek, gimnazista fiamnak is van. Földessy Margit színitanodájába – ahogy sokan mondják, „emberkertjébe” – jár, rendező szeretne lenni. S ha már a kommunikációról beszéltünk, egy emlék merül fel bennem. Amikor megszületett,  megkérdeztem: „Megfoghatom?” „Hát a magáé!” – volt a válasz.  Pár éve Gyöngyösről egy pici beagle kutyust hoztam haza egy tévésdobozban. A fiam meglátva a kis foltost – Paca, Pacus lett a neve a kutyalánynak – megszólalt: „Megfoghatom?” „Hát a tiéd!” – mondtam.

(gündisch)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!