2008-ban ünnepeljük Rudolf trónörökös születésének 150. évfordulóját. E
jeles alkalomra emlékezve a gödöllői kastélyban június 5-én időszaki
kiállítást rendezünk a fiatalon elhunyt trónörökös tiszteletére.


A 2008-as évtől egy három éven átívelő tematikus kiállítássorozatot indítunk, amely ugyancsak Erzsébet királynéhoz és a gödöllői kastélyhoz kapcsolódik. A sorozat Rudolf trónörökössel, Erzsébet királyné egyetlen fiával indul, akivel hasonló lelki alkata és intellektusa ellenére sem alakult jól kapcsolata. Alakja és tevékenysége kevésbe ismert, leginkább a mayerlingi kettős öngyilkosság regényes körülményeire korlátozódik. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon kiállítás sem foglakozott vele.
Rudolf közkedvelt személy volt a XIX. századi Magyarországon, a népnyelv „Rezső királyfiként” emlegette. Sokszor és szívesen vadászott nemcsak a gödöllői erdőben, hanem az ország több vidékén, pl. Kárpátalján, Erdélyben, ahol vadászkastélya is volt. Ismerte Magyarország természeti, földrajzi viszonyait, könyvet írt délvidéki tanulmányútjáról Tizenöt nap a Dunán címmel. Nagyon jelentős természettudományi, főleg madártani megfigyeléseket folytatott és írásban rögzített, leírásait Alfred Brehm természettudós is felhasználta Az állatok világa – Madarak című kötetében. Rudolf kezdeményezésére indult el 1884. decemberében az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozat, amely a mai napig a legteljesebb, jelentős összefoglaló munka a soknemzetiségű és sokszínű birodalomról. A könyvsorozat magyarországi szerkesztőjének Jókai Mórt kérte fel, akivel a közös munka során szoros barátságba került. Barátai között egyébként is számos magyar nemest találni, így például gróf Teleki Sámuelt, gróf Károlyi Istvánt, vagy gróf Festetics Taszilót.
Kevéssé ismert, hogy a trónörökös volt a fővédnöke az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállításnak, amely a magyar ipar, mezőgazdaság, kereskedelem és művészet seregszemléje volt, igazi előfutára a nagy, 1896-os Millenniumi Kiállításnak.
„Rezső királyfit” tragikus halála után sem felejtette el a magyar nép. Legendák szólnak arról, hogy mégsem halt meg Mayerlingben, rejtélyes felbukkanásairól még manapság is jelennek meg írások. Legendájának erejét mutatja a Városligetben, a király jelenlétében 1908-ban felavatott bronzszobra, a róla elnevezett jótékony egyletek, dalárdák, utcanevek, források.

H. K.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!