Világszerte csaknem 600 millióan szenvednek COPD-ben, abban a kórban,
ami évente több ember halálát okozza, mint a tüdőrák és az emlőrák
együttesen. Európában krónikus obstruktív tüdőbetegségben, COPD-ben
(Chronic Obstructive Pulmonary Disease) minden 2. percben meghal
valaki. Magyarországon mintegy félmillióra becsülik – vagyis a felnőtt
lakosság 5 százaléka érintett! – e súlyos, halálhoz vezető kórképben
szenvedőt. Közülük sokan nem is tudnak betegségükről, miután még 20
százalékukat sem diagnosztizálják – mondta dr. Tolnay Edina, a Pest
Megyei Tüdőgyógyintézet orvos igazgatója.


Amikor a hörghurut három hónapnál tovább tart, a betegséget váladékos köhögés kíséri, szűk légutakon, az erőltetett kilégzéskor nehezen kiáramló levegő kínozza az embert, akkor idült hörghurutról – latinul bronhitisről, angolul COPD-ról  van szó. Hosszú ideig alattomosan pusztítja a tüdőt, panaszt többnyire csak akkor okoz, ha a légzési teljesítmény közel fele már elveszett! Leggyakrabban a tartós köhögés, köpetürítés és fulladás miatt keresi fel a beteg orvosát.
A bronhitisről tudni kell, hogy önmagában vagy más légúti betegséggel együtt jelentkezik. Mindenekelőtt oka a dohányzásban keresendő, még akkor is, ha csak a dohányosok 15 százaléka szenved ettől betegségtől. A cigarettázók nem tudván, milyen veszélyes ez a kór, maximum egyetlen kézlegyintéssel elintézik a reggeli, a napközbeni krákogásukat, mondván, ez a köhögés ártalmatlan. Ugyanakkor egy amerikai felmérés szerint 10 millió betegből évente 40 ezer meghal!. 
Érdekes, hogy a gyulladás jelei – egyes leírások szerint – a cigarettázás végleges abbahagyását követően még tíz esztendő múlva is szövettanilag kimutatható. Egy felmérés szerint a betegség felismerésétől számított évtized végére a vizsgálatban résztvevők 50 százaléka már nem volt az élők sorában! 
Dr. Somfay Attilától, a SZTE tanszékvezetője a GlaxoSmithKline gyógyszercég tartotta sajtótájékoztatón egyebek között azt mondta, hogy a beteg életminőségét hihetetlen módon leromboló kór felismeréséhez mindenekelőtt a légzésfunkciót vizsgálja az orvos, mert a légúti elzáródás nagyságát ezzel mérhető fel.
Mit tehet az idült hörghuruttól szenvedő? Mindenekelőtt véglegesen mondjon búcsút a szervezetét roncsoló dohányzásnak! Azután az orvos által felírt hörgőtágítókat szedje be, s ha kell, akkor antibiotikumokkal akadályozza meg, hogy a baktériumok hörgőiben gyulladást idézzenek elő. Természetesen a nem megerőltető edzések – gyaloglás, kocogás, kerékpározás – is hasznosak lehetnek, hiszen kíméletesen ugyan, de a légzőizmokat ezek megdolgoztatják.
 A gyógyszeres terápiák hatékonyságára vonatkozóan kutatási eredmények nem álltak rendelkezésre, egészen a GSK által szponzorált TORCH (Towards a Revolution in COPD Health) klinikai vizsgálatig. A  42 országban, több mint 6100 beteg bevonásával 3 éven át tartó felmérés a túlélés javításának lehetőségét ellenőrizte. Azt kutatták, hogy vajon gyógyszeres kezeléssel tényleg meghosszabbítható-e a COPD-s betegek élete? A vizsgálat elsőként igazolta a gyógyszeres terápiáról, hogy az képes a COPD-s betegek túlélését javítani, és emellett számszerűen igazolható, mérhető javulást mutatott az életminőség terén is.
A TORCH eredményei nagyon ígéretesek és új reményekkel szolgálnak e betegeknek, akiknek  alapjaiban forradalmasíthatják a kezelését.
Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!