A Volvo Kupán is Pekingért vízilabdáznak

Az ellenfél a román, a kanadai és az ausztrál válogatott, s noha nem nevezhető félelmetesnek a riválisok serege, félvállról sem vehetők, különösen, hogy egyfelől a közös felkészülést csak nemrégiben kezdte el Kemény Dénes (képünkön) együttese, másfelől azért, mivel a csapatkeresés-építés jegyében zajlanak a februári vízilabdanapok. A szakvezető nemcsak a kecskeméti próbát, hanem az azt megelőző, szerdai, hódmezővásárhelyi barátságos magyar–német vízi ütközetet is abba a sorozatba illesztette bele, amelynek végcélja: rálelni az ideális összetételű, ennél fogva a leghatékonyabb, és megszakítás nélkül a harmadik olimpiai bajnoki címét is megszerezni képes nemzeti válogatottra. Azt is mondhatnánk tehát, hogy az előttünk álló pólóhét tétje a játékosok számára pozícióik szilárdítása, a kapitány meggyőzése arról, hogy igenis nagy szükség van rá, sőt hogy éppen őrá van szükség a pekingi eredményesség érdekében. Kemény Dénes nincs könnyű helyzetben, s pillanatnyilag még az sem állítható, hogy a bőség zavara miatt. Tudniillik egyelőre nem azért főhet a szakvezető feje, hogy kit hagyjon ki csapatából, hanem, hogy kit válogasson be… Ez ugyan így túlzásnak tetszhet, de mégiscsak úgy áll a dolog, hogy – a VH kérdésére a hétközi sajtótájékoztatót követően a megszokott nyíltsággal válaszoló Kemény doktor – ötkarikás címvédésünk reményeit illetően bizony kétségeket ébresztő módon szólt. Arra a felvetésre ugyanis, hogy miként állunk „bérelt helyek” dolgában, a szakember ezt felelte: „Szemben Athénnal, amikor az olimpia előtt ilyentájt a névsor kétharmada már megvolt a fejemben, most – bár javult a helyzet a novemberi edzőtáborozás óta – még több kérdőjel akad. Jelenleg a csapat  egyharmadáról tudom azt mondani, hogy ha semmi se jön közbe, biztosan ott lesz a pekingi olimpián.” A „tuti befutókról” persze nincs nyilvános lista, de kár is lenne találgatni, hiszen a kapitány a vásárhelyi és a kecskeméti próbákra nem kevesebb, mint 21 pólóst hívott be, miközben két korábbi „örökös tagot”, az egyformán kétszeres ötkarikás aranyérmes Fodor Rajmundot és Steinmetz Barnabást kihagyta a meginvitáltak közül. Elvben persze még az ő számukra is nyitott a bejárati kapu, mint ahogy a huszonegyek közül többen – és nem csupán az egyszerű matematika miatt – bizonyosan nem lesznek ott augusztusban, a kínai fővárosban, legalább is a nevezhető 13 játékos között. Tippelgetni nincs értelme a végső lajstromra, az azonban figyelemre méltó, hogy a jelenlegi bő keretbe visszakerült nem is egy, már-már teljesen leírt kiválóság. Jelesül az utoljára két éve „Kemény-legény” kapus, Gergely István – akivel négyre nőtt a versenyben levő hálóőrök száma –, továbbá a hosszú időn át mellőzött Varga fivérek, az athéni győzők közé tartozó Tamás és a nemzeti csapattól világbajnokként elköszönt öcs, Zsolt is. Utóbbi középcsatárként is foglalkoztatható, így vele „négy és félre” nőtt a centerek „részegysége”, vagyis a vetélkedés itt is nyílt és nem kis csatát ígér a szóba jöhető jelöltek között. Négyen vannak a balkezesek is, tehát még e poszton is van min és kin eltöprengenie a szakvezetőnek, hogy a legjobb döntést tudja meghozni május végére, amikor a végleges olimpiai keretet kihirdeti. „Ez a hét a csapatkeresés jegyében telik el, menet közben is cserélni fogok, mert mind a 21 játékos lehetőséget kap, mi több, a minél átfogóbb kép érdekében a Volvo Kupa utolsó napján, vasárnap az ausztrálok ellen nem is 15, hanem 18 játékost szeretnék tesztelni, ha az európai szövetség, a LEN hozzájárul a megnövelt létszámhoz” – jelezte a kapitány, aki persze a „cserebere”, a folyamatos próbálgatás dacára sem szeretné, ha a most másodlagos célt nem érnék el. Vagyis kétségünk ne legyen: azért szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap is győzni akar. 

(jk)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!