A pénznek már van helye

A vezérigazgató kérdésünkre részletezte, hogy mire megy el a privatizációs bevétel: 30 milliárd forintot a törvény előírásai szerint a vagyon visszapótlására kell fordítani. További 30 milliárdot a vasúttársaság üzemeltetésére felvett, államilag garantált hitelek visszafizetésére kell költeni. A megmaradt mintegy 42 milliárd forintot pedig elsősorban beruházásokra szánják. Többek között az elővárosi közlekedést segítő motorvonatokat vásárolnak belőle, s felújítanak egyes pályaszakaszokat. A szolgáltatás színvonalát fejlesztendő állomásépületeket újítanak fel, utastájékoztató rendszert építenek ki, jegykiadó automatákat állítanak fel, biztonságos sorompókat helyeznek üzembe.
– Minden jogi és törvényes alapot nélkülöz az úgynevezett gördülő sztrájk – mondja Heinczinger István vezérigazgató. A VDSZSZ vezetése nem hajlandó tárgyalni az elégséges szolgáltatásokról, ezzel a vasúttársaságot és az utazóközönséget egyaránt méltatlan helyzetbe hozva. Ami pedig magát a követelést illeti, a hazai privatizáció történetében nem volt arra még példa, hogy a bevételből más leányvállalatok dolgozóinak juttassanak. Ha ezt bármely vezető megtette volna, büntetőjogi következményekkel számolhatna – szögezi le Heinczinger István. Ráadásul korábban egyik szakszervezet sem tartott feltétlenül igényt a pénzre. Igaz ugyan, hogy Kóka János, akkori közlekedési miniszter ígéretet tett, hogy megvizsgálja ennek lehetőségét, de nem kötelezte el magát, mint ahogy ezt most újból elismételte.
A vezérigazgató tapasztalatai szerint a vasutasok többsége is túlzottnak tartja a követelést. Tavaly decemberben egyezség született a szakszervezetekkel a 6,9 százalékos béremelésről, amit egyedül a VDSZSZ nem írt alá, további 10 százalékot követelve az újonnan alakult társaságok dolgozóinak. A mostani 250 ezer forintos, azaz több mint 20 százalékos követeléssel együtt ez összesen már mintegy 38(!) százalékos bérfejlesztést jelentene ebben az évben.
A vezérigazgató etikátlannak tartja Gaskó István VDSZSZ vezér múlt csütörtöki eljárását is. Arra hivatkozva függesztette fel a sztrájkot, hogy nem biztonságosak a szerelvények, miközben ő is láthatta, másnap már menetrendszerűen közlekedhetett volna a MÁV, tehát mit sem ért volna a meghirdetett munkabeszüntetés. Ennek a vádnak egyébként még következményei lehetnek: amennyiben megalapozatlannak bizonyul, a MÁV Zrt. feltehetően büntető feljelentést tesz többek között rémhírterjesztés miatt.
A vezérigazgató amúgy örül annak, hogy most hivatalos közvetítővel folynak az egyeztető tárgyalások. Már csak azért is, mert így feketén-fehéren kiderül, ki milyen eszközöket vet be.

Sz. L.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!