A Piroska és a farkas című klasszikus mese szolgál alapjául az Artus – Goda Gábor társulata két szeptemberi premierjének. A Nemzeti Táncszínházzal közös, a Művészetek Palotájában látható produkciók érdekessége, hogy ugyanazt a történetet felnőtteknek és gyerekeknek szóló változatban is bemutatja a társulat.
A Farkasok társasága című felnőtt előadás, illetve a Piroska és farkasok című gyerekdarab alig, és mégis lényegileg tér el egymástól. Alig, hiszen minden mese ugyanúgy szól gyerekeknek és felnőtteknek. Különbséget a nézői szem tesz majd, hiszen ugyanazt a világot nézve mást lát a gyermek és mást a felnőtt: azt, amire kíváncsi, amit szeret vagy éppen elutasít.
A szeptember 26-án bemutatatott Farkasok társasága a Piroska és a farkas közismert történetének feldolgozása egy új, rendhagyó értelmezésben. A darab szereplői táncosok, énekesek, zsonglőrök és zenészek. Az Erdő az emberben rejtőző, de nagyon is élő természet analógiája, amely magában hordozza mindazt, ami homályos, sejtelmes, titkos vagy titokzatos, rejtett, ismeretlen, tudatalatti, gyakran rémisztő, de mindezek ellenére rettenetesen vonzó. Piroskának ezen az erdőn kell átkelnie. Az erdő farkasai pedig az ember ősi, civilizálatlan, állati vonásait hordozzák, akik ha éhesek esznek, ha vágyaik támadnak, közösülnek. A Vadász pedig a józan, tudatos ember, aki egyben a megmentő, a hősies, törvényes gyilkos is, akinek a szemében minden farkas egyformán bűnös.
A csütörtökön bemutatott Piroska és a farkasok ugyanannak a mesének a gyerekeknek szóló, rendhagyó előadása. A gólyalábakon álló és vándorló Varázserdő egy különc nagymamát és hét csavargó farkast rejt magában, akik azonban egyáltalán nem gonoszak. Itt az erdő olyan, mint a leány lelke mélyén rejtőző, titkon ébredő természet. Piroskának, ahogy minden lánynak, egyszer át kell mennie ezen a Varázserdőn. Amikor belép a rengetegbe, még kislány, és amikor kijut belőle, már ifjú hölgy.
B. Zs.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!