Legmagasabb sebességfokozatra kapcsolt a Fidesz népszavazási kampánya.
Ez február második fele óta mondható el és gyakorlatilag az elmúlt
héten vált érezhetővé, annak kapcsán, hogy megállt az MSZP
süllyedésének trendje. A Fidesz első emberét saját köreiből
figyelmeztették: március

9-e után – először is – szembesülni kell a saját korábbi szavakkal.

 Így Orbánnak azzal a kijelentésével, hogy  „ha sikeres a népszavazás, a koalíció-nak megoldást kell találnia a bizalmi válságra, szakértői kormány vagy előrehozott választás formájában.” Másodszor: arra is felhívták figyelmét, hogy az igenek puszta többségét akkor sem lehet feltétlenül  „igazi győzelemnek” feltüntetni, ha az eredményességi-sikerességi küszöböt meghaladták. E figyelmeztetések hatására juthatott arra a következtetésre a szűk döntéshozói  kör, hogy nem elégszik meg a nemzeti párbeszéd teljes elvetésével, hanem a szembenállás teljességét is vállalja annak érdekében, hogy a március 9-i részvételt és a szavazatokat maximalizálja. Ebben az elhatározásban benne foglaltatik annak felismerése, hogy a szocialistáktól elfordult szavazópolgárok a csábító hívószavak ellenére sem állnak át  Orbánék táborába, semlegesek maradnak: a hagyományosan Fideszre szavazók táborát jobbról, a jobbszélről lehet kiegészíteni. Orbán az elérendő cél vonatkozásában most ismételten az „elsöprő többség” kifejezést használja és ez alatt állítólag azt érti, hogy a szavazásra jogosultak több mint fele voksoljon és e szavazók háromnegyede mondjon igent.
Az elhatározott konfrontációs trend legdurvább megnyilvánulása az volt, hogy Orbán a határon túlról „puccsal” vádolta meg a Gyurcsány-kormányt a szerződés és annak „eltitkolása” miatt. Pedig amikor Orbán erről beszélt Losoncon, már tudta, hogy pártjának frakcióvezetése betekinthet a szerződésbe, amelynek szövege egyébként 24 órával később megjelent a Magyar Közlönyben és olvasható volt a külügyi tárca honlapján is. A bedobott kifejezés értelmezéséhez nem kell külön szótár: ez egyszerre igazol visszamenőleg és előre mindenféle törvénysértő lépést, elkezdve a kordonbontástól és befejezve ki tudja, hol… Igazol mindenfajta bojkottot is, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságától kezdve egészen a parlamenti plenáris ülésekig. Másrészt mindenki tudja: ez nem puszta szómágia, hisz a puccsisták ellen minden eszköz megengedett. Az ellenzéki vezető mégis tudatosan használta ezt, valósággal ősbűnnek beállítva egy olyan szerződést, amelyhez hasonlót kötött az EU több tagja, például Ausztria, Németország és Olaszország is. Úgy tudni, még saját híveit is elképesztette a pártvezető, amikor ez ügyben „a kialakult helyzetről” telefonbeszélgetést folytatott Románia elnökével és – mint mondta – „egyetértésre jutottak abban, hogy Romániának, Magyarországnak és az EU-nak az az érdeke, hogy a Nabucco vezeték élvezzen kitüntetett figyelmet, az épüljön meg először.” Túlzottan elvi politikával nem lehet megvádolni, amikor ezt teszi egy olyan „poszt-Koszovó” történelmi szituációban, amikor a román elit egy része is az erdélyi magyarság jogos kollektív törekvéseit kárhoztatja. Arról nem beszélve, hogy a Nabucco realizálódása nem a kitüntetett figyelem függvénye…
Egyes jelek szerint nem csupán a losonci kitárulkozásról és a magyar–román telefondiplomáciáról van szó: a Hetek című közéleti hetilap idézi az ellenzéki párt első emberének egy nyugdíjas fórumon mondott szavait: „Móresre taníthatjuk a politikai elitet”. A lap a pártelnök ott elmondott szavaira utalva hozzátette: Orbán tervei szerint „a kormányváltás után kivizsgálják az összes jogszabálysértést, amit a mostani politikai vezetők elkövettek.” Jogszabálysértések ilyetén „kivizsgálása” meghatározott eljárásokat, rendőri, ügyészségi lépéseket feltételez, amelyekre ma nincs lehetőség. A pártsemleges rendőri-ügyészi apparátusok lenyúlásáról álmodoznának Orbán hívei új „ügyek” érdekében?
A Fidesz egyelőre hallgatásba burkolózik arról, mihez kíván kezdeni a népszavazás másnapján. Még a párt megmondó emberétől tudhatjuk meg erről a legtöbbet: egy „demonstratívan magas részvétel” melletti győzelmet kell felhasználni a nyomás fokozására. Persze, hogy mi minősül magasnak akkor, március 10-én, azt nem mondja meg Kövér László a Demokrata legutóbbi számában megjelent interjúban. Arra azonban válaszol, lát-e esélyt, hogy elfogyjon a levegő a kormány körül. Ezt a sanszot szerinte a tiltakozó akciók, a sztrájkok adják, amelyek nehezen kibírható nyomást jelentenek. Ennél is többtől tart Tölgyessy Péter, aki szombati interjújában ezt mondja: „A magyarok egyértelmű többsége bajosan megy el voksolni. Mégis, ha nagyon sok lesz az igen, Orbán Viktor nehéz döntés elé kerül. A jobboldalon sokan szenvedélyesen akarják majd a miniszterelnök azonnali bukását. Ha a korábbinál veszélyesebb zavargások kezdődnek, a Fidesz hamarjában elveszítheti, amit a szavazáson megnyert.”


B. B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!