Korábban sikkasztott a főzsaroló

Nem kevesebbet, mint 12,5 milliárd forintot követeltek a Bank Center-beruházással kapcsolatos régi, s a hírek szerint újradátumozott iratokért. Csányi bankvezér rögvest feljelentést tett a fenyegetô levelek miatt.
G. Zoltánról a napisajtó és média tudni véli: az APEH-nél 1999–2000 táján letöltött adatokat használta fel a zsaroláshoz, s a „hosszú bájtok éjszakája” miatt indított vizsgálat szerint ô nem azon az éjszakán, hanem egy év alatt több száz ízben kérdezett rá mintegy száz adózó adataira. Egy Békés megyei hírportál információi szerint az Állambiztonsági Szolgálat megyei munkatársa volt a rendszerváltozásig, majd vállalkozó, például biztonságtechnikai és őrző-védő cégeknél. A Népszava azt is megírta: G. Zoltán ellen más ügyben több százmillió forintos sikkasztás miatt folyik eljárás – ebben még nincs ítélet.
Emlékezetes: a „hosszú bájtok éjszakája” ügyében a 2002-es kormányváltás után indult APEH-vizsgálat visszamenôleg már nem tudta bizonyítani, hogy adatokat töröltek ki az APEH számítógépeiből Simicska Lajos elnöki kinevezése után. S ezt az ügyet nem is kötötték össze a máskor történt jogosulatlan adatletöltésekkel, amelyek a zsarolásnak most alapjául szolgálhattak.
Az OTP Bank közleményt adott ki az utóbbi esettel kapcsolatban. Eszerint a Bankcenter irodaházzal kapcsolatos ügyletet még a ’90-es évek végén vizsgálta a szakértôk mellett az APEH is, ám az megfelelt a jogszabályoknak, így a vizsgálatot akkor az adóhatóság lezárta.
Lapunk azt kérte a Nemzeti Nyomozó Irodától: tegyék lehetôvé, hogy ha volt a „hosszú bájtok éjszakájával”, valamint a Benkcenter-beruházással kapcsolatban náluk nyomozás, akkor az azokat lezáró határozatokat ismerhessük meg.
Ezt a írásos választ kaptuk: „Az első ügyben indult nyomozást 2003 nyarán megszüntettük, mert a vizsgálat adataiból nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése. A második kérdéssel kapcsolatosan a Nemzeti Nyomozó Iroda kizárólag a zsarolás megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást, így erre hatáskör hiányában nem áll módunkban válaszolni”. (Ez érthető is, hiszen a Bankecenter-beruházást régebben a bankfelügyeleti szakértők és az APEH vette górcső alá, s akkor ugye mindent rendben találtak, most pedig a zsarolási ügyben előfordult, Bankcenter-berházással kapcsolatos iratokat a rendőrség átadta a vám- és pénzügyőrségnek, ahol a vámnyomozók még javában vizsgálják azokat. Információnk szerint talán egy-két hét múlva várható ott az elsődleges nyomozás lezárása. – A szerk.)
Sokak szerint kétséges, hogy a zsaroló informatikai extanácsadó és két társa csak önmagának követeljen több mint 12 milliárdos summát. Kérdésünkre – a mostani zsarolási ügy nyomozása kiterjed-e arra, kik is kapták volna ezt a hatalmas összeget, hová is kerültek volna a milliárdok? – Csécsi Soma, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szóvivô-helyettese így válaszolt: – A pénzintézeti vezetô sérelmére elkövetett zsarolás megalapozott gyanúja miatti eljárásban az NNI, mint minden más ügyben is, az összes körülményre kiterjedôen folytatja a vizsgálatot. Arról, hogy az „összes körülménybe” vajon beletartozik-e a kizsarolni akart pénz minden lehetséges címzettje, közölte: errôl bôvebb információt nem kívánnak adni; még javában tart a nyomozás és annak az érdekeit kell szem elôtt tartaniuk.

vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!