Csökkenhet az orvosi perek száma

 Közben mintha cisztát tapintott volna, de nem vizsgálta ki… Az ügy három éve rendőrségi szakaszban van, hiszen három orvos szakértő egybehangzó véleménye megerősítette, hogy ok-okozati összefüggés áll fent a haláleset és szakmai tett/mulasztás között. A három véleményt fura módon az igaz-
ságügyi orvos szakértők korifeusa, a szegedi Varga Tibor professzor anullálta. Komáromi István szerint Varga ellen – más ügyek kapcsán – etikai eljárás és a Miskolci Városi Ügyészség indította egyéb, súlyosabb eljárás is folyamatban van. Az apa nem szeretné, hogy az eset „labdázás” tárgya legyen: nem hagyja, nem hagyhatja, mert gyermeke emléke – s igazságérzete, meg az, hogy másokkal ilyen ne fordulhasson elő – ezt követeli meg tőle. A Siófoki Városi Kórház igazgatója, a Magyar Kórházszövetség soros elnöke az apának csak annyit mondott: a kórháznak az ügyhöz nincs semmi köze. Merthogy magánorvosként látta el betegét szakorvosuk…
Ábrahám László szegedi ügyvéd szerint – megannyi műhiba károsultját képviseli a bíróságokon – semmi jót nem ígér 2008-ra a Magyar Orvosi Kamara elnökének egy nemrégiben tett nyilatkozata, amely szerint minden eszközzel akadályozni fogják az egészségügyi reformot. Egy ilyen kijelentést követően az egészségügyi ellátásra szoruló embernek vajon nem kell tartania attól, hogy ez az „opponálás” végül rajta csattan? Az orvosok egy csoportját jellemző heves ellenállás gyökerét abban látja a jogász, hogy egy részük az állami infrastruktúrában látja el magánbetegeit, s az egészségpénztárak belépésével ez a számukra kedvező, ám a köz számára káros helyzet alapvetően meg fog változni, mert a magánbefektetők nem fognak e felett szemet hunyni. Ha ennek eredményeként a közkórházakban megszűnik a magánbetegek prioritása, már előrébb jutottunk… – vélekedik.
Aggályai természetesen neki is vannak, például nem látja, hogy sérül-e majd az adatvédelem, az OEP milyen személyes adatokat bocsát a magáncégek rendelkezésére. Összességében ugyanakkor azt gondolja, hogy az új rendszerben a biztosítási szemlélet erősödésével például az eddiginél súlyosabb következménye lesz annak, ha egy kórházban rendszeresen követnek el hibákat. Bizonyos abban is, hogy a már szerződéshez vezető tárgyalások során hátrányban lesznek azon intézmények, amelyek ellen műhibaperek, netán büntetőperek vannak folyamatban. Nem osztja azokat az álaggodalmakat sem, miszerint „persze, majd a kezdő, ezáltal kevesebb pénzből megfizethető orvosgárdákat preferálják”. A betegeket a legkiválóbbakhoz fogják irányítani a pénztárak, hiszen tudják: a tapasztalat vagy az odafigyelés hiánya csak rövid távon hozhat megtakarítást, már középtávon is inkább ráfizetést eredményezhet. Mindez egyrészt a minőség javítására késztetheti az intézményvezetőket, másrészt arra is számít Ábrahám, hogy csökkeni fog a perek száma, mert a kórházaknak érdekük lesz elismerni a hibákat, s a károsultak további vegzálása nélkül, peren kívül megegyezni. Ehhez persze nem elég az intézményvezetők belátása, a károkért helytálló felelősségbiztosítók partnersége is kell. Bízik abban: nemcsak az egészségbiztosítási piacon indulhat verseny, hanem a felelősségbiztosítók között is erősödhet a konkurenciaharc az intézményekért. A kórházaknak egyre fontosabbá válik a jó hírnevük megőrzése, emiatt azokat a felelősségbiztosítókat fogják preferálni, amelyek nem indítanak pert abban az esetben – s ezzel nem tartják napirenden az intézményben elkövetett hibát –, ha az eljáró orvos, illetve maga a kórház elismeri a felelősséget.
Amúgy aligha véletlen: Kovácsi Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke a minap közölte, a hó végére megismerhetőek lesznek, nyilvánosságra kerülnek a „jobb” és a „rosszabb” intézmények a minőségi mutatóik, a szakmai protokollok – „orvosi sorvezetők” betartása vagy be nem tartása alapján, hogy előbb-utóbb kiszolgáltatott helyzetből kiszolgált helyzetbe kerülhessünk. A szülész-nőgyógyászati szakágra különösen odafigyelnek.

G. M.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!